Kiderült, hogy a szlovákiai lakosság pénzügyi helyzete jelentős kihívásokkal küzd, és sokan élnek nehéz körülmények között.

Önnek gondot okoz, hogy fedezze a váratlan kiadásokat? Megengedheti magának, hogy évente egyszer elutazzon valahova egy hétre? Előfordult már, hogy nem tudta időben befizetni a számlákat? Belefér a havi keretbe, hogy rendszeresen pénzt költsön saját magára, a hobbijára és a szórakozásra? Mutatjuk, hányan szembesülnek anyagi problémákkal Szlovákiában.

2024-re vonatkozóan az Eurostat statisztikái szerint az Európai Unió népességének több mint ötöde, pontosan 21%, szembesült a szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatával. Szlovákia esetében ez a szám 18,3%-ra, míg Magyarországon 20,2%-ra rúgott. Érdekes módon az EU-n belül a lakosság csupán 6,4%-a élt súlyos anyagi és szociális deprivációval a tavalyi év során. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány 9,3%, Szlovákiában pedig 7,6% volt.

Azok az emberek tartoznak a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözésben élők csoportjába, akik a 13 előre meghatározott élethelyzeti nehézség közül legalább hétfélével küzdenek. Ezt a jelenséget két kategóriába sorolják: az egyik a háztartás egészére vonatkozik, míg a másik az egyéni életkörülményeket érinti. Az Eurostat legfrissebb statisztikái alapján megvizsgáltuk, hogy Szlovákiában milyen mértékben érintik ezek a problémák a lakosságot. Az alábbi információk a 2024-es évre vonatkoznak.

Sokan nem rendelkeznek elegendő tartalékkal a váratlan költségek fedezésére.

A tavalyi évben a szlovákiai háztartások 28,2 százalékának nem volt annyi tartaléka, hogy fedezni tudja a váratlan kiadásokat. Magyarországon 28,7 százalékos, az EU-ban pedig 30 százalékos arányt mértek. A 2020-as adatokhoz képest az EU-ban (-2,5 százalékpont) és Magyarországon (-7 szp.) javult, míg országunkban 1,2 százalékponttal romlott a helyzet.

A szlovák lakosság egyharmada számára sajnos nem elérhető a nyaralás lehetősége.

Országunk lakosságának körülbelül egyharmada (33,4%) nem tudta megengedni magának, hogy évente legalább egyszer elutazzon egy hétre üdülni. Magyarországon ez a szám még magasabb, 39,3%-ot tesz ki, míg az Európai Unió átlagában a lakosság 27%-a küzd ezzel a nehézséggel. Érdekes módon, a tagállamok közül csupán öt országban tapasztaltak ennél is magasabb arányt a hazai átlaghoz képest.

Hazánk lakosságának közel 10%-a küzdött hátralékos tartozással.

A szlovákiai lakosság 8,4%-a arról számolt be, hogy nem tudta időben rendezni a lakáshitelét, a bérleti díját, a közüzemi számláit, vagy valamilyen hitel törlesztőrészletét. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány még magasabb, 9,3%-ra rúg, és az uniós átlag is, amely 9,2%-ot mutat, túllépi a magyarországi adatokat.

A szlovákiaiak csaknem ötödének nincs pénze húsra

Az Európai Unióban a lakosság 8,5%-a nem tudja megengedni magának, hogy legalább kétnaponta húst, halat vagy ezek vegetáriánus alternatíváit fogyassza. Magyarországon ez a szám már aggasztóbb, hiszen itt 15,5%-ra emelkedett, míg Szlovákiában a helyzet még súlyosabb, 17,1%-kal. Ezek az adatok a minőségi éhezés komoly problémáját tükrözik, hiszen Magyarországon az uniós átlag kétszeresét tapasztalhatjuk. 2020 és 2024 között az EU-ban csupán 0,4%-os növekedést regisztráltak, míg nálunk ez a szám 5,3%-ra ugrott, ami arra utal, hogy az élelmiszerárak drasztikus emelkedése miatt egyre többen kényszerülnek nélkülözni az alapvető élelmiszereket.

A lakosság közel egytizede kénytelen fagyoskodni a saját otthonában.

Az Európai Unió lakosságának 9,2%-a jelezte, hogy otthonában nem tudja megfelelően fűteni a környezetét. Szlovákiában ez az arány 8,3%, míg Magyarországon 6,1% azoknak az aránya, akik fázósan töltik a téli hónapokat. Ebből a szempontból mindkét országunk kedvezőbb helyzetben van az uniós átlagnál, viszont aggasztó, hogy 2020 óta mindkét helyen romlott a helyzet: Szlovákiában 2,6%-kal, míg Magyarországon 0,7%-kal nőtt a fűtési problémákkal küzdők száma.

Tízből egy szlovákiainak nincs pénze autóra

Szlovákiában a lakosok 11 százaléka, Magyarországon pedig 11,9 százalékuk nem engedhette meg magának, hogy autót vásároljon és tartson fent. Az EU-ban átlagosan feleekkora (5,6%) arányt mértek.

A hazai háztartások csaknem negyedében nem tudják lecserélni a régi bútorokat

Az Európai Unió háztartásainak mintegy 20,2%-a nem rendelkezik elegendő anyagi forrással ahhoz, hogy pótolja a tönkrement vagy erősen elhasználódott bútorokat. Szlovákiában ez az arány 23,3%, míg Magyarországon a háztartások 22,7%-ának nincs lehetősége új bútordarabok beszerzésére.

Sokan küzdenek azzal, hogy megfizessék az internet szolgáltatását.

Országunkban és Magyarország területén az otthonok 2,8 százaléka nem tudta megfizetni az internet-hozzáférést, ami anyagi okok miatt történt. Az Európai Unió szintjén ez a szám 2,1%-ra csökkent, tehát némileg kedvezőbb a helyzet. Azonban a szegénységhez köthető kockázatokkal élők esetében a helyzet sokkal drámaibb: míg az EU-ban a veszélyeztetettek 6,5%-ának nem volt elérhető internet-hozzáférése, addig Szlovákiában ez a szám 12%-ra rúgott, ami szinte kétszerese az uniós átlagnak.

Magyarországon minden tizedik lakosnak nincs pénze új ruhára

Az Európai Unió területén a lakosság körülbelül 7,6%-ának nem állt módjában, hogy megújítsa elhasználódott ruházatát. Szlovákiában ez a szám 6,8%-ra tehető, ami kedvezőbb helyzetet tükröz, míg Magyarországon a probléma sokkal súlyosabb: itt a ráta 13,1%-ra rúg, jelentősen meghaladva az uniós átlagot. Az elemzett témák egyik fontos aspektusa az, hogy az egyének rendelkeznek-e legalább két pár jó állapotú cipővel. Ezzel kapcsolatban azonban sajnos nem találtunk releváns adatokat az Eurostat hivatalos oldalán.

A szlovákiai lakosság közel 10%-a nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen költsön saját magára.

Országunk lakosainak 9,3 százalékának nem futja arra, hogy hetente egy kisebb összeget saját magára költsön. Magyarországon és az EU-ban (mindkettő 10,9%) egy hajszálnyival magasabb rátát mértek. Országunkban egyébként a szegénység által veszélyeztetettek csaknem negyede (23,7%) nem tudott pénzt szánni magára, Magyarországon (28,2%) még rosszabb volt a helyzet ezen a téren.

Sokan nem képesek rendszeresen részt venni a szabadidős programokban.

Az EU-ban a lakosok több mint tizede (12,3%) nem tudott pénzt költeni arra, hogy rendszeresen részt vegyen szabadidős tevékenységekben. Magyarországon a lakosok 16,6 százalékát érintette ez a probléma, Szlovákiában (6,1%) azonban kedvezőbb volt a helyzet ezen a téren. Országunkban a veszélyeztetettek ötöde (19,7%), Magyarországon pedig 37,8 százalékuk nem tudott rendszeresen költeni a hobbijára vagy szabadidős programokra anyagi okokból.

Magyarországon sokak számára igazi különlegesség, hogy havonta egyszer közösen ülhetnek le vacsorázni barátaikkal.

Szlovákiában a lakosság csupán 2%-a nem tudja megengedni magának, hogy havonta legalább egyszer közös ebédre vagy vacsorára hívja a barátait, illetve a családtagjait, vagy akár csak összefusson velük egy ital erejéig. Ezzel szemben Magyarországon ez az arány 16,3%, ami jóval meghaladja a szlovák adatokat. Az Európai Unió egészében az átlagos érték 7,3% körül mozog.