Gerhard Schröder, a korábbi német kancellár, kiégés következtében kórházi kezelésre szorul.
A kiégés jeleit általában három alapvető csoportba lehet rendezni:
A kiégés megjelenéséhez számos tényező játszhat közre. Az egyik legfontosabb tényező a munkahelyi elvárások mértéke: a folyamatos magas teljesítménykényszer és a túlzott terheltség komoly stresszfaktorokká válhatnak. Szakértők szerint az alacsony kontrollérzet szintén jelentős szerepet játszik a kiégés kialakulásában. Amikor a munkavállalók úgy érzik, hogy nincs beleszólásuk a munkafolyamataikba, az növeli a kiégés kockázatát. Ezen kívül a családi és baráti támogatás hiánya is hozzájárulhat a stressz felhalmozódásához és végső soron a kiégéshez.
A kiégés nem csupán a munkahelyi teljesítmény romlásához vezethet, hanem komoly egészségügyi kockázatokat is magában hordoz. E jelenség következményeként felléphetnek alvászavarok, szív- és érrendszeri panaszok, valamint pszichés problémák, például szorongás vagy depresszió is. Az elhúzódó stressz tehát nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünket is veszélyezteti.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint a kiégés nem minősül orvosi állapotnak, de komoly hatással lehet az egyének életére és egészségére.
