Szivárgott információk szerint Trump a mélytengeri stratégiával készül válaszolni Kína lépéseire.

A Financial Times értesülései alapján a Trump-adminisztráció olyan végrehajtási rendeletet készít elő, amely lehetővé tenné a Csendes-óceán mélyén található fémtartalmú gumók tárolását. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok célja, hogy mérsékelje Kína dominanciáját az akkumulátorokhoz szükséges ásványok és ritkaföldfémek ellátásában. Ez különösen fontos lehet, ha a két nagyhatalom között feszültségek alakulnának ki, és Amerika elveszítené a hozzáférést a kínai területeken található kulcsfontosságú nyersanyagokhoz.

A tenger mélyén, 4-6,5 km-es mélységben, óriási nyomás alatt évmilliók során megformálódott, burgonya nagyságú gumók találhatóak. Ezek a különleges képződmények gazdagok nikkelben, kobaltban, rézben és mangánban, melyek kulcsszerepet játszanak az akkumulátorok, elektromos vezetékek és lőszerek gyártásában. Ezen kívül apró mennyiségben ritkaföldfémeket is rejt magában, amelyek szintén fontosak a modern technológia számára.

Ezek az anyagok a meglévő szövetségi kőolaj- és fémkészletekhez lennének adhatók a lap információi szerint előkészítés alatt álló elnöki rendelet nyomán.

Ez a lépés azt a stratégiai célt szolgálná, hogy az Egyesült Államok önellátóvá váljon a kritikus ásványok terén. A Trump-adminisztráció már korábban is tett próbálkozásokat ebbe az irányba: nyomást gyakorolt Ukrajnára egy ásványügyi megállapodás aláírására, Grönland megszerzésével és Kanada annektálásával fenyegetőzött, továbbá bejelentette a hazai termelés fokozására irányuló intézkedéseit – olvasható a cikkben.

Alexander Gray, aki az első Trump-adminisztráció nemzetbiztonsági tanácsadójának kabinetfőnökeként tevékenykedett, kifejtette:

A Trump-adminisztráció példáját követve, rendkívül fontos, hogy az amerikai kormány a Kína által támasztott kihívásokkal szembeni legnagyobb sebezhetőségekre irányítsa a figyelmét, különös tekintettel a hajógyártásra és a kritikus ásványok területére.

A tenger mélyéről származó polimetallikus gumók, mint stratégiai állami tartalék, kulcsszerepet játszhatnak az Egyesült Államok számára, hogy felzárkózzon Kínához a Csendes-óceán gazdag erőforrásait tartalmazó aljzatának felfedezéséért folyó nemzetközi versenyben.

A készülő elnöki rendelet bejelentése nem sokkal azután történt, hogy Peking a múlt héten új exportkorlátozásokat léptetett életbe bizonyos ritkaföldfémekre.

Legújabb próbálkozásként arra törekszik, hogy a fémeket egyfajta gazdasági nyomásgyakorlási eszközként alkalmazza.

A készletezési folyamat egy átfogóbb kezdeményezés részeként kerül mérlegelésre, mely az amerikai jogszabályok keretein belül gyorsítaná a mélytengeri bányászati kérelmek elbírálását, valamint létrehozná a gumók szárazföldi feldolgozásához szükséges kapacitásokat.

Befolyásos republikánus politikai személyiségek, mint Marco Rubio külügyminiszter és Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, aktívan támogatták ezt az ügyet kongresszusi pályafutásuk során - hívja fel a figyelmet a cikk. A tavaly elfogadott éves védelmi költségvetési törvény felhatalmazta a minisztériumot arra, hogy végezzen egy megvalósíthatósági tanulmányt a gumók védelmi célú alkalmazásainak finomításáról.

"Ez már túlmutat egy kereskedelmi kérdésen" - mondta egy képviselőházi munkatárs.

Ez egy különleges kínai stratégiai kompetencia, amely évtizedeken át formálódott, hogy végül fegyverként szolgálhasson.

A tervek alapján a készlet jelentős mennyiségeket generálna, amelyek már most készen állnak és elérhetők az Egyesült Államok területén a jövőbeli felhasználásra. Ez különösen fontos lehet egy esetleges Kínával való konfliktus kialakulása esetén, amely megnehezítheti a fémek és ritkaföldfémek importját.

A republikánus vezetők lelkesedése ellenére az Egyesült Államok Trump elnöksége alatt is nagyrészt távol tartotta magát a tengerfenék bányászatának nemzetközi megvitatásától. Az ország nem ratifikálta az 1982-es ENSZ Tengerjogi Egyezményt, amely először fektette le a jogi kereteket ezen tevékenységek számára.

A Jamaicában, a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság keretein belül lezajlott múlt havi megbeszélések nem hoztak engedélyt a nemzetközi vizek alatt zajló bányászati tevékenységekre. Tucatnyi ország továbbra is ragaszkodik a bányászat felfüggesztéséhez, így a moratórium kérdése továbbra is napirenden marad.

Az ellenzők azzal érvelnek, hogy a bányászat károsíthatja a felszín alatt több ezer méterrel élő, kevéssé ismert életformákat, beleértve a korallokat és fehér polipokat. Azt is megkérdőjelezik, hogy az iparág valaha is újrateremthetné-e Kína kiterjedt kritikus ásványi ellátási láncát, és versenyezhetne-e az indonéz nikkel alacsony árával.

A vancouveri székhelyű The Metals Company, az iparág egyik éllovasa, a tárgyalások során közölte, hogy amerikai leányvállalata kezdeményezett egy, az USA Kereskedelmi Minisztériuma által felügyelt folyamatot, hogy egy 1980-as amerikai törvény alapján engedélyt kérjen a nemzetközi vizek feltárására és bányászatára. A TMC vezérigazgatója, Gerard Barron a Financial Timesnak elmondta, hogy a Nemzetközi Tengerfenék Hatóságnak nincs "kizárólagos megbízatása" a nemzetközi vizeken történő bányászat szabályozására.

Nem adhatsz jogokat valamire, ami felett nincs joghatóságod, egy olyan szerződés alapján, amelynek nem vagy részese

"Így a bennem lévő jogász azt súgja, hogy a vállalatok rendkívül óvatosan fognak eljárni, amennyiben a Nemzetközi Tengerfenék Hatóság engedélye nélkül lépnek fel" - nyilatkozta Jose Fernandez, Joe Biden korábbi elnök egyik vezető gazdasági tanácsadója, aki az ásványi biztonságra helyezte a hangsúlyt.