Lázár újra Budapestet provokálja: egy különleges, szürreális helyszínen tervez építkezést...
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) bejelentette a Magyar Közlekedési Múzeum új debreceni épületére kiírt építészeti tervpályázatot. A minisztérium ambiciózus elképzelése egy modern, ikonikus épület megalkotása, amely a jövő kihívásaira is reflektál. Ezzel szemben a szakmai körök kritikája egyre élesebb, mivel sokan kétségbe vonják a választott helyszín ésszerűségét és a tervezett koncepció hitelességét. Vitézy Dávid is megfogalmazta aggályait, hangsúlyozva, hogy nem találja indokoltnak, hogy egy külterületi szántóföld szomszédságában épüljön fel a múzeum.
Tavaly nyáron az ÉKM egyfordulós, nyílt ötletpályázatot hirdetett a Debrecen mellé tervezett új Közlekedési Múzeumra. A cél egy olyan emblematikus épület megalkotása volt, amely a legmodernebb múzeumtechnológiai elvárásoknak megfelelve, a BMW gyár látogatóközpontját kiegészítve kínálna gépjármű-központú kiállítást - olvasható az Építészfórum honlapján.
A helyszín kiválasztása már az ötletpályázat kezdetén élénk vitákat váltott ki. Vitézy Dávid, a múzeum korábbi főigazgatója és jelenlegi fővárosi képviselő, több szempontból is bírálta a tervezetet, amely szerint a múzeumot egy Debrecentől mindössze 10 kilométerre lévő, kizárólag autóval megközelíthető szántóföldre kívánják telepíteni. A Podmaniczky Mozgalom vezetője hangsúlyozta, hogy egy országos múzeum számára logisztikai és kulturális szempontból is ellentmondásos ez a döntés, mivel az intézmény szakmai, történelmi és közönségkapcsolati aspektusai mind Budapesthez fűzik.
Vitézy hangsúlyozta, hogy rendkívül súlyos veszteség, ha a kőbányai Északi Járműjavító területén kidobják a Diller Scofidio + Renfro neves iroda által kidolgozott, milliárdos előkészítési költséggel készült, világszínvonalú terveket.
"Bízom abban, hogy a neves építészirodák nem fognak associálódni ehhez a szégyenletes lépéshez, és hogy a következő tavasszal hivatalba lépő kormány végre visszavonja ezt az átgondolatlan és súlyosan elhibázott projektet. Annak ellenére, hogy korábban már jeleztek visszakozást, Lázár minisztériuma ma mégis közzétette a Közlekedési Múzeum Debrecenbe történő áthelyezésére vonatkozó építészeti tervpályázatot. Ez a döntés szégyenletesen rossz, és minden szakmai normával ellentétes" - posztolta Vitézy az Építészfórum hétfői bejegyzésére reagálva.
Lázár miatt hosszú évek óta nem létezik a Közlekedési Múzeum
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Lázár János három évvel ezelőtt nem tett semmit a Múzeum újranyitásáért. A kőbányai helyszínre tervezett világszínvonalú projekt, amely az adófizetők számára milliárdokba került, a kidolgozott kiviteli tervekkel együtt a kukába került, és az időszaki kiállítást is bezáratta. Az Északi Járműjavító pedig hosszú évek után idén először nem lesz látogatható.
Ezt követően egy Lázár-infón elhangzott, hogy „ha a társadalom úgy dönt, hogy Budapesten legyen a Közlekedési Múzeum, azt tudomásul veszem.” Ezt követően Debrecen vonatkozásában megjegyezte, hogy „nem érzékeli a debreceniek elszántságát, és másokban sem találja azt.” A Fővárosi Közgyűlés viszont jelentős többséggel határozott arról, hogy határozottan ragaszkodnak ahhoz, hogy a Közlekedési Múzeum Budapesten maradjon. Az elkészült tervek megvalósításához pedig a kőbányai Északi Járműjavítóban minden szükséges támogatást ígértek. Lázár János minisztériuma azonban nem adott semmiféle választ erre a fejleményre.
"Akkora a baj már Debrecenben is, hogy ezzel próbálják a várost megtartani a jövő tavaszi választáson? Persze a kormányzati ciklus utolsó hónapjaiban 3 év semmittevés után ilyen új beruházást indítani finoman szólva is kétséges hitelességű" - írja a kommentjében Vitézy, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy egy, Debrecentől is tíz kilométerre fekvő külterületi szántóföld az autópálya-csomópont mellett Zalaegerszegről vagy Szombathelyről akár 7-10 óra utazás is lehet egy iskolás csoportnak, de még Debrecen belvárosából is fél óra.
A helyszín teljes mértékben alkalmatlan egy országos múzeum számára; a tömegközlekedés hiánya miatt gyakorlatilag elérhetetlen. Legfeljebb egy kamionos pihenőhelynek felelne meg.
Budapesten és környékén él az ország lakosságának körülbelül egyharmada, és a nemzetközi turizmus is itt összpontosul. Itt található Magyarország legnagyobb közvetlen elérhetőséggel rendelkező közönsége, amely lehetőséget ad egy XXI. századi, a múlt és a jövő párbeszédét folytató, világszínvonalú Közlekedési Múzeum létrehozására. E múzeumot számos tényező köti Budapesthez: a szakmai és muzeológiai csapat, az egyetemi háttér, az intézmény 126 éves fővárosi története, valamint a magyar közlekedéstörténet legfontosabb eseményei, amelyek a kisföldalattitól a villamosokon át a Csepelen és az Ikaruson keresztül egészen Széchenyiig és Ganz Ábrahámig terjednek. Vitézy véleménye szerint egy XXI. századi múzeum felállítása és működtetése nem lehetséges egy olyan területen, amely messze esik a városi szövetektől, és ahová gyalogosan vagy tömegközlekedéssel nehezen lehet eljutni.
