Tegyük a nevünket a kiváló élelmiszer-előállítók térképére! - Mezőhír
Sok évvel ezelőtt mi voltunk Európa éléskamrája. Eltelt néhány tíz-száz év, és mi lett ebből? Óriási mennyiségű élelmiszert importálunk. Miért is? A klíma változik, teljesen mindegy, mit gondolunk az okáról. A termelőnek is kell változni, technológiákat és termesztett növényeket változtatni.
A környezeti kihívások, mint például az Alföld kiszáradása, komoly változtatásokat igényelnek, és ehhez sokkal nagyobb összefogásra van szükség. Nem elegendő csupán néhány termelő egyesítése; a megoldásoknak országhatárokon átívelő, a Kárpátokig terjedő együttműködéseket kellene magukba foglalniuk. Ugyanakkor minden egyes gazda hozzájárulhat a változáshoz azzal, hogy apró, de jelentős lépéseket tesz. Az egyik legsürgetőbb feladatunk, hogy ősszel, télen és tavasszal takarjuk a talajt. Az idei tél különösen csapadékszegénynek bizonyul, sőt, akár aszályos időszakról is beszélhetünk. A takarónövények alkalmazásával csapdába ejthetjük a levegő páráját és segíthetjük, hogy az a talajba szivárogjon. Fontos, hogy a takarónövények kiválasztásakor figyelembe vegyük, hogy azok gyökérzete domináljon, hiszen így elegendő föld feletti részt biztosítanak a napfény elleni védelemhez. A csupasz talaj tavasszal gyorsabban felmelegszik, ami a felette levő levegő hőmérsékletét is növeli. Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több nedvességet képes megkötni, így a tudatos gazdálkodás révén jelentős változások érhetők el.
Ennek következtében a talaj még inkább veszít nedvességéből! Észlelhető, hogy a tavaszi szelek intenzitása folyamatosan növekszik. A magasabb légtömegek dinamikája felerősödik, ami tovább fokozza a borítatlan felszínek kiszáradását.
Takarjuk be a földet, és máris óriási lépést tettünk a talajnedvesség megtartása felé! Ezenfelül nő a talajban az élet, végre egészségesebb lesz a termőtalaj
Közeleg a tavasz, és el is gondolkodhatunk, hogy mi lesz a jövő növénye? Mennyire maradnak vagy kerülnek más növények a vetésforgóba?
Azt tudjuk, hogy nyáron egyre kevesebb a csapadék. Lesznek olyan régiók, ahol a nyári kánikula előtt le kell aratni mindent, és a talajt szalmakalappal kell védeni. Más régiókban, ahol csak-csak esik csapadék, ott el lehet mozdulni az egyre többet emlegetett szója irányába. Hiszen a szója kevesebb nedvességgel is beéri, mint a kukorica, és akár egy szárazabb periódus után, ha kedvez az időjárás, újra virágzik. A szója termesztése néhány elemében odafigyelést igényel, ezt azonban jól be lehet tartani. Az egyik legfontosabb, hogy a gyökere gond nélkül tudjon fejlődni. A talajt az őszi műveléssel ne törjük össze, jó morzsás szerkezetű legyen. A talaj felszíne legyen egyenletes, ez majd az aratásnál fontos, a minél kisebb termésveszteségért. A vetésre lehet szemenkénti vagy sűrű soros vetőgépet is használni, de a gyér soros vetés nem egyenlő a szemenkénti gyér sorossal! Ez azt jelenti, hogy míg repcénél simán el lehet zárni 1-2 csoroszlyát, az egyenlőtlen tőelosztást a repce kitölti, ez a szója esetében nincs így, és hamar terméskiesés lehet a vége.
A kukoricasortávban is elérhető a kívánt terméshozam, mint a sűrűbben ültetett sorok esetében. Azonban itt egy kicsit nagyobb a kockázat, mivel a szél könnyen megroppanthatja a növényeket, ami jelentős aratási veszteségeket okozhat.
Keskenyebb sortávolság, például 45-50 cm esetén a szója gyomirtásánál a sorközművelés is hatékony megoldás lehet. Ilyenkor 1-2 alkalommal hosszabb távon tudunk haladni az állományban. A második sorközművelés során, mielőtt borítanánk, egy kicsit érdemes "töltögetni", ami segít abban, hogy a sorok magasabbra emelkedjenek. Ez a módszer megkönnyíti az aratásnál a tarló leborotválását.
Az utóbbi időszakban a no-till vetőgépek elterjedése figyelemre méltó trendet mutat, amelynek köszönhetően egyre többen választják ezeket a modern megoldásokat a mulcsos és min-till talajokon történő vetéshez. Ennek eredményeként a 25 cm-es sortávolság is fokozott népszerűségnek örvend. A vetőcsoroszlya működése szempontjából hasonló mélységtartás-pontossággal bír, mint amit a kukoricavetőknél tapasztalhatunk, és a mag beágyazása is párhuzamba állítható a hagyományos vetési technikákkal.
Ennél a sortávnál is el lehet végezni a sorközművelést, így a gyomirtásba is be tudunk segíteni, ezenfelül plusz levegőt tudunk juttatni a talajba.
A talajoltás nagyon fontos, léteznek különböző folyékony formában levő talajoltók, amelyeket még a sűrű soros vetésnél is be tudunk juttatni a vetőmagárokba.
Akik a szóját még jobban ismerik, azok a jövő biztosabban nyereséget hozó növényének hívják. Továbbra is az a véleményem, hogy jó lenne, ha minden gazdaság minden évben minden parcellája mellé egy csemetét ültetne!
