A román fél végül behódolt – Szijjártó Péter is kifejezte aggodalmát.

A Kongói Demokratikus Köztársaságban a M23 lázadó csoport megszerezte Goma városának irányítását, amelyet a kormányerők és román zsoldosok próbáltak megvédeni. A helyzet súlyossága arra késztette a magyar külgazdasági és külügyminisztert, hogy kifejezze aggodalmát a fegyveres összecsapások következményei miatt.

Az afrikai országban zajló konfliktus ismét a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a Ruanda által támogatott lázadócsoport múlt héten megerősítette pozícióját az ásványkincsekben gazdag Észak-Kivu tartomány legnagyobb, körülbelül kétmillió lakosú városában, amely mintegy félmillió menekültnek is otthont ad. Ez a fejlemény súlyos eszkalációt jelent a hosszú évek óta tartó konfliktusban, amely már milliók halálát, és elűzését eredményezte - írja az Aljazeera.

A Kongói Demokratikus Köztársaság felfüggesztette diplomáciai kapcsolatait a szomszédos Ruandával, mivel azzal vádolja az országot, hogy hátsó szándékokkal támogatja a lázadó csoportokat. Korábban Kongó Ugandát is hasonló gyanúsítással illette, amely szintén az M23 lázadókat támogathatja. A ruandai és ugandai kormányok azonban határozottan cáfolták ezeket a vádakat, és elutasították a felelősségre vonást.

A fegyveres összecsapások fokozódása következtében az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tartott, amelynek keretében sürgette a lázadókat, hogy azonnal álljanak le az offenzívával. Emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a térségben lévő "külső erők" sürgősen távozzanak.

A Kelet-afrikai Közösség (EAC), amelynek tagja a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda, szerdán este fontos csúcstalálkozót rendezett a régióban fennálló válság megoldása érdekében. Az államközi szervezet vezetői sürgettek egy azonnali és feltételek nélküli tűzszünetet, valamint a közvetlen tárgyalások megkezdését a kinshasai kormány és az M23 lázadó csoport között. A találkozón részt vett Paul Kagamé ruandai elnök, míg Félix Tshisekedi kongói elnök várhatóan távol maradt, mivel az ACP kongói hivatalos hírügynöksége szerint nem kívánt tárgyalni Kagaméval.

Az Egyesült Államok is a tűzszünet melletti állásfoglalását tette közzé, egyúttal figyelmeztette állampolgárait, hogy hagyják el az országot. Belgium pedig eltanácsolta polgárait az utazástól, míg a Brussels Airlines szerdán felfüggesztette a kinshasai járatait. Ferenc pápa már kedden az erőszakos cselekmények leállítására szólította fel az érintetteket, különösen Ruandát, hogy vonja ki katonáit a Kongói Demokratikus Köztársaságból. Ezenkívül a német fejlesztési minisztérium bejelentette, hogy törölte a Ruandával február közepére tervezett konzultációs találkozókat.

A lázadók előrenyomulására reagálva "erőteljes és összehangolt" katonai műveleteket jelentett be csütörtökön a kongói elnök. Tshisekedi az RTNC kongói televíziónak adott reggeli nyilatkozatában azt vetette a nemzetközi közösség és az Afrikai Unió (AU) szemére, hogy "közömbös" azzal szemben, hogy, mint mondta, "ruandai katonák ezrei" hatoltak be a Kongóba, illetve nem törődik azzal, hogy a ruandai kormány "logisztikai és katonai segítséget nyújt" a lázadóknak, és "jogtalanul zsákmányolja ki az ország ásványkincseit".

A magyar külgazdasági és külügyminiszter, Szijjártó Péter is reagált a kialakult konfliktusra. "Nyugtalanító hírek érkeztek Afrika szívéből, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Ruanda határvidékéről" – osztotta meg kedd este a Facebook-ján. Mint elmondta, telefonon beszélgetett Thérese Kayikwambával, kongói kollégájával, aki részletes tájékoztatást nyújtott az országát érintő ruandai támadásról.

"Mi határozottan elítéljük a Kongói Demokratikus Köztársaságot ért támadást, a civilek és békefenntartók legyilkolását, felszólítjuk a ruandaiakat, hogy vonják vissza csapataikat a Kongói Demokratikus Köztársaság területéről" - fogalmazott Szijjártó Péter.

A magyar külügyminiszter nem említette a zsoldosok jelenlétét, és a gazdasági érdekek kérdése is kimaradt nyilatkozatából. Mindazonáltal, ahogy azt már korábban ismertettük:

Több magyar vállalat már aktívan részt vesz az afrikai ország gazdaságában, és fontos lenne, hogy támogassuk a további befektetési lehetőségeket - emelte ki Orbán Viktor és Félix Antoine Tshisekedi kongói elnök tavaly márciusi megbeszélésük során, ahogy azt a miniszterelnök hivatalos weboldala is megjegyezte.

Az egyik ilyen cég a Duna Aszfalt, amelynek egyik projektcége, a GED Africa 25 éves koncessziós szerződést kötött külön-külön a kongói és a zambiai kormányokkal, amelynek értelmében a Szijj László üzletemberhez köthető építőipari cég korszerűsíti a Kongót és Zambiát összekötő Kasomeno-Mwenda Toll Road (KMTR) nevű, 184 kilométer hosszú fizetős utat. Az építkezés magában foglalja a határfolyón, a Luapulán átívelő 345 méteres híd megépítését is. Az új utat főleg bányatermékek szállítására használják majd, hiszen mintegy 500 kilométerrel rövidíti le a kongói Haut-Katanga bányászati területéről a tanzániai Dar es Salaam Indiai-óceánon fekvő kikötőjébe vezető régebbi utat.

A Ruanda által támogatott lázadók az utóbbi két év során folyamatosan terjeszkedtek, így a Kongói Demokratikus Köztársaság kénytelen volt katonai magáncégekhez fordulni, hogy megerősítse védelmi képességeit. Ennek következtében a zsoldosok is szerepet kaptak a jelenlegi konfliktusban.

Legalább 288 román zsoldost, akik a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) kormányerőit támogatták, fogtak el az M23-as lázadók Gomában. A hírek szerint a város a hét elején a lázadó csoport irányítása alá került, ami lehetővé tette számukra, hogy elfogják ezeket a katonákat - számolt be a Chimpreport.

A legfrissebb becslések alapján körülbelül 800 román zsoldos tevékenykedik jelenleg a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Ez a helyzet arra utalhat, hogy újabb megadásokra kerülhet sor, hiszen az M23 csoport folyamatosan terjeszkedik, és egyre inkább megszilárdítja pozícióját a térségben.

Kedden a román külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy egy csoport román állampolgár, akiket a Kongói Demokratikus Köztársaság kormánya szerződtetett, csapdába esett Gomában, Észak-Kivu tartományban - írja az Euronews.

Szerdán azonban helyi híradások már arról számoltak be, hogy körülbelül 288 európai zsoldos, többségük román, átlépte a határt Rubavunál és Ruandába távozott. A jelentések szerint a "biztonsági szakemberek" Horațiu Potra ismert román zsoldos cégének megbízásából érkeztek.

A hét elején, amikor az M23 lázadók megszállták Gomát, a csoport állítólag egy ENSZ bázisra vonult vissza. Mivel nem volt más lehetőségük a visszavonulásra, végül az ENSZ békefenntartó erőinek adták meg magukat. Ezek a csapatok pedig megszervezték számukra a hazautazást a szomszédos Ruandán át – értesült a Reuters.

Kongó az Agemira RDC szolgáltatásait vette igénybe logisztikai támogatásra - ez egy bolgár székhelyű vállalat leánycége -, valamint kiképzési célokra a Congo Protection nevű vállalatot, amelyet a francia idegenlégió egykori tagja vezet - mondta Henry-Pacifique Mayala, a kelet-kongói konfliktusokat feltérképező Kivu Security Tracker (KST) munkatársa.

Mivel a két katonai magánvállalat között szinte semmilyen koordináció nem volt, ahogyan a helyszínen tevékenykedő egyéb szereplőkkel sem, a zsoldosok jelenléte tovább súlyosbította a konfliktust - tette hozzá Mayala.

A kialakult káosz etnikai konfliktusokra vezethető vissza: az M23 állítása szerint azokat a tuszikat védelmezi, akik a Kongói Demokratikus Köztársaságba menekültek az 1994-es népirtás után, amely során mintegy 800 ezer tuszit és más kisebbségi csoportokat mészároltak le. A menekült tuszik szerint a népirtásért felelős hutu csoportok és egykori milíciák továbbüldözik őket, immár nem Ruandában, hanem Kelet-Kongóban.

Az Észak-Kivu tartományban tevékenykedő M23 csoport elnevezése a 2009. március 23-i megállapodásra vezethető vissza. Ekkor a Kongói Demokratikus Köztársaság vezetése, Joseph Kabila elnök irányításával - aki Laurent-Désiré Kabila fia - tűzszüneti egyezséget kötött a túlnyomórészt tuszikból álló Nemzeti Kongresszussal a Nép Védelméért (CNDP) szervezettel, amely a különböző fegyveres csoportok egyike volt. A megállapodás értelmében a CNDP politikai párttá szerveződött volna, a harcosokat pedig beintegrálták volna a kongói hadseregbe. Azonban 2012. április 4-én 300 CNDP katona fellázadt a hadseregben tapasztalt rossz bánásmód miatt, és megalapították az M23-at, amelynek célja a tuszik jogainak védelme Kongó területén.

Elemzők szerint a valós küzdelem a Kongói Demokratikus Köztársaság gazdag ásványi erőforrásaiért zajlik, amelyek becsült értéke eléri a 23 ezer milliárd eurót. Ezek az ásványkincsek kulcsszerepet játszanak a globális technológiai ipar fejlődésében.

A külföldi érdeklődés a béke megteremtéséért gazdasági indokokra is visszavezethető, hiszen egyre több nemzetközi vállalat vesz részt a kongói bányászatban, szoros együttműködésben a helyi állami bányavállalatokkal. Kína kiemelkedő szereplője ennek a folyamatnak, mivel a 17 kobalt bánya közül 15 felett gyakorolnak jogot a vállalataik - állítja az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet. A kínai cégek által megszerzett koncessziókért cserébe jelentős infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg Kongó területén.

Ezen kívül a svájci központú Glencore is aktívan részt vesz a piacon, hiszen két jelentős réz- és kobaltbányát üzemeltet: a Kamoto Copper Company-t (KCC) és a Mutandát.

Ezen felül az Egyesült Arab Emírségek 2023 júliusában megállapodást kötött egy állami bányavállalattal, amelynek értéke 1,9 milliárd dollár. A megállapodás célja négy bányának a fejlesztése, amelyek ón, tantál, volfrám és arany kitermelésére irányulnak a konfliktusoktól sújtott Kelet-Kivu és Maniema tartományokban.