Megcáfolták az elektromos autókkal kapcsolatos elterjedt tévhiteket.
Az akkumulátorgyártás környezeti hatásainak csökkentése érdekében új technológiák és újrahasznosítási megoldások alkalmazása elengedhetetlen. Ezek révén nemcsak a gyártás hatékonysága növelhető, hanem a környezetre gyakorolt negatív hatások is mérsékelhetők.
Az Auto Bild összeállította a kutatás során feltárt tévhiteket, valamint az azokkal kapcsolatos cáfolatokat. Íme a részletek!
A leggyakoribb érv, amely az elektromos autók ellen szól, az, hogy soha nem térítik meg az árukat. De vajon mikor éri meg a belső égésű motoros autó? A közvélekedés szerint a villanyautók valóban drágábbak, mint hagyományos társaik, de a helyzet ennél sokkal árnyaltabb. Újonnan valóban jellemzően magasabb árcédulát kapnak az elektromos járművek, ám az árkülönbség folyamatosan csökken. Ennek egyik fő oka az akkumulátorok gyártási költségeinek csökkenése. Ráadásul a piacon megjelentek már kedvezőbb árú villanyautók is, mint például a BYD Dolphin Surf, amely 10 millió forint alatt beszerezhető. Ha az összköltségeket nézzük, egyértelmű, hogy a villanyautók a gazdaságosabb választás; hiszen a fenntartási költségeik – beleértve az energiát és a kötelező szervizelést – lényegesen alacsonyabbak.
Az égő elektromos autók képe bevésődött a kollektív tudatba. A tény azonban az, hogy Németországban évente több mint 10 000 járműtűz történik, amelyek többsége hagyományos üzemanyaggal kapcsolatos. A Német Biztosító Szövetség (GDV) álláspontja jelenleg az, hogy az elektromos autók tűzveszélyessége nem magasabb, mint a belső égésű motorral szerelt autóké. Néhány nemzetközi tanulmány még az elektromos autóknál is jóval alacsonyabb tűzveszélyt feltételez. Ugyanakkor tény, hogy ha egy elektromos autó akkuja tüzet fog, azt sokkal nehezebb eloltani, mint egy hagyományos autót. A végső megoldást a szilárdtest akkumulátorok jelentik majd az aggodalmaskodók számára, ez előreláthatólag 2030 körül lesz érett a szériagyártásra.
A béna, folyamatosan töltőállomáshoz kötött elektromos csiga kliséje továbbra is fennáll. Az elektromos autók hatótávja közben valójában évek óta folyamatosan növekszik. A Fraunhofer Intézet szerint az új elektromos autók hatótávja legalább 400 km. Ez azt jelenti, hogy autópályán több mint két órán át vezethetünk megszakítás nélkül. Ezzel párhuzamosan nő a töltés gyorsasága is, az új 800 voltos rendszereknek köszönhetően egy elektromos autó átlagban 30 percet áll meg tölteni egy hosszú út során.
Az elektromos autók környezeti hatásairól folytatott diskurzus gyakran éles vitákra vezet. Az akkumulátorok előállítása valóban kezdetben magasabb CO₂-kibocsátással jár, mint a hagyományos belső égésű motorok esetében, ezt a jelenséget sokan „CO₂ hátizsáknak” nevezik. Azonban a használat során a helyzet drámaian változik: az elektromos járművek képesek jelentősen kompenzálni kezdeti hátrányukat. A Frauenhofer Intézet szerint egy átlagos középkategóriás elektromos autó 40-50%-kal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki futásteljesítményének alapjául véve. Ezen kívül a szabályozott és kétirányú töltési lehetőségek folyamatosan javítják az elektromos autók környezeti lábnyomát, így a jövőben még kedvezőbb hatásokra számíthatunk.
A Fraunhofer Intézet szakértői elismerik, hogy az akkumulátorgyártás során a kritikus nyersanyagok felhasználása továbbra is komoly kihívást jelent. Az akkumulátorok számos alapvető összetevője, mint például a lítium, kobalt, neodímium és más ritkaföldfémek, nemcsak nehezen hozzáférhetők, hanem bányászatuk is jelentős környezeti problémákat okoz. A jövőre nézve azonban optimista előrejelzések vannak, hiszen várható, hogy ezeknek az anyagoknak a felhasználása csökkenni fog. Ennek egyik kulcsa az akkumulátorok életciklusának végén történő újrahasznosítása, amely során számos alkatrész nyersanyagként visszanyerhető. A technológiai fejlődés során folyamatosan új nyersanyagok kerülnek a figyelem középpontjába, ilyen például a nátrium-ion akkumulátor, amely nem igényli a drága lítiumot, ráadásul a nátrium kinyerése és feldolgozása sokkal kisebb mértékben terheli a környezetet.
