Ismét magyar katonák teljesítenek szolgálatot a balti légteret védve – mi pedig ott voltunk az átadó ünnepségen.

A Szovjetunió szétesése és a hidegháború vége óta soha nem volt ennyire feszült viszony a NATO és az orosz hadsereg között.

A NATO Balti Légi Rendészeti Missziója egy különleges és jelentőségteljes hagyományt ápol: a leköszönő egység parancsnoka egy impozáns, fából készült kapukulcsot ad át az őt váltó kollégák számára, amelyet a balti államok zászlói díszítenek. Ez a kulcs nem csupán egy tárgy; szimbolizálja a balti államok légterének védelmét, és ezzel együtt Európa biztonságának őrzését is. A birtokosának pedig nem csupán a fizikai kulcsot kell megőriznie, hanem a mögötte rejlő felelősséget is, hogy megóvja ezt a fontos kaput.

Ezen a héten Tősér Péter alezredes, a Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár repülő műveleti főnöke egy különleges kulcsot vehetett át, ami jelzi, hogy a következő négy hónapban ő lesz a Balti Légvédelmi Készenléti Alegység parancsnoka. A magyar és spanyol légierő kontingense váltja fel a leköszönő lengyel és román pilótákat, akik eddig őrizték a légtér biztonságát. A Magyar Honvédség augusztus elsejétől november végéig körülbelül 80 katonával és négy JAS-39 Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként, együttműködve Spanyolországgal és Olaszországgal, fogja ellátni a balti államok légtérrendészeti feladatait.

A Magyar Honvédség jelenleg hat másik ország légterének védelmét is ellátja a határokon túl: a balti államok mellett Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban is tevékenykednek a Gripenek. Ezek az államok már lemondtak a régi szovjet vadászgépeikről, amelyeket Ukrajnának adtak át, ám az új, modernebb repülőgépek még nem kerültek birtokukba.

A balti misszióban a kecskeméti MH Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár mellett a veszprémi MH Légi Műveleti Vezetési és Irányítási Központ, a szolnoki MH Kiss József 86. Helikopterdandár és a pápai MH 47. Bázisrepülőtér kijelölt szakállománya vesz részt.

A Magyar Honvédség immár negyedik alkalommal veszi birtokba a litvániai Šiauliai Repülőbázist. Az első alkalomra 2015-ben került sor, amikor is a magyar katonák sikeresen bizonyították felkészültségüket. Ezt követően 2019-ben és 2022-ben már rutinos résztvevőként irányították a többnemzetiségű kontingenst. Érdekes megjegyezni, hogy Lettország, Észtország és Litvánia – a három posztszovjet állam – nem rendelkezik saját vadászgépekkel, annak ellenére, hogy az orosz fenyegetés fokozódása miatt egyre nagyobb szükség van a légierőre a térségben. A három balti ország légterének védelmét a 2004-es NATO-csatlakozás óta a szövetséges államok közösen, négy hónapos missziók keretében biztosítják. Ezen kívül a szárazföldi erők 2014 óta rotációs rendszerben váltják egymást a NATO keretein belül.

A magyarok mellett támogató erőként a spanyol légierő is a Siualiai bázisra települt, ők Eurofighter Typhoon vadászgépekkel jöttek. Kisegítő nemzetként az észtországi Amari repülőbázison pedig az olasz légierő F-35-ösei, valamint a lengyelországi Malborkban további nemzetek repülőgépei állnak készen szükség esetén.

Az átadón részt vett Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, akit Loreta Maskalioviené litván védelmi miniszterhelyettes fogadott. "Nagyfokú bizalom a NATO részéről, ami számunkra nagy megtiszteltetés" - mondta az átadón Szalay-Bobrovniczky a légtérrendészeti művelet vezetéséről. A honvédelmi miniszter azt is hangsúlyozta, hogy a három állam a légterének védelmét a magyar légierő egy olyan kényes helyzetben veszi át, mikor az Oroszországgal közös határ miatt kifejezetten veszélyeztetett helyzetben érzik magukat a baltiak.

Tősér Péter alezredes, a Balti Légvédelmi Készenléti Alegység vezetője nemrégiben adott interjújában kifejtette a HVG-nek, hogy a jelenlegi helyzet stabilnak mondható, ám az utóbbi időszakban jelentősen megnőtt az orosz felderítő repülőgépek aktivitása a régióban. Ennek ellenére megjegyezte, hogy az így tapasztalt repülések összességében még mindig nem tekinthetők kiemelkedően magas számúnak. Tősér alezredes emellett rámutatott, hogy a NATO légierői is végeznek hasonló felderítési műveleteket.

Az előző időszakban körülbelül 20 éles riasztás történt a különböző nemzetek részéről – mutat rá a statisztikai adatokra. Az elmúlt négy hónap tapasztalatai alapján az orosz repülések lényegében nem jelentettek komoly fenyegetést – fogalmazza meg a helyzetet –, viszont a pilóták, akik az elfogáshoz készülnek, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a megszokott eljárásoknak megfelelően járjanak el, elkerülve minden olyan manővert, ami akár a legkisebb mértékben is agresszívnak tűnhet.

Vannak olyan helyzetek, amikor például stratégiai bombázók kíséretében, vagy VIP szállítmányok során vadászrepülők biztosítják a védelmet. Ilyenkor természetesen elvárják, hogy ne közelítsünk a védett gépekhez. Kezdetben csupán a repülőgépek hasát mutatják meg, jelezve, hogy távolabb kellene maradnunk, és a hordozott rakéták látványa is figyelmeztető erővel bír. Ha ez nem elegendő, akkor különféle manőverekkel próbálnak minket eltolni – magyarázza Tősér. "Számunkra ilyenkor a legfőbb prioritás az eszkaláció elkerülése."

Tősér elmondta, hogy a Siualiai Repülőbázis az eddigi tapasztalatok szerint ki tudja szolgálni az oda érkező gépeket, illetve rendelkezik az ehhez szükséges kapacitásokkal. Megjegyezte, hogy mint minden európai országban, úgy itt is kiemelten fontos a légvédelmi rendszerek fejlesztése.

A légi közlekedés biztonsága érdekében három alapvető dolgot kell betartaniuk a légi közlekedésben résztvevő repülőgépeknek: repülési tervvel kell rendelkezniük, kétoldalú rádiókapcsolatban kell állniuk a megfelelő légiirányító egységgel, illetve működő transzponderrel kell rendelkezniük. Elmondása szerint akkor riasztják a készenlétben lévő harcászati repülőgépeket, ha a három feltételből valamelyik nem teljesül. A németországi NATO-parancsnokság dönti el ezekben az esetekben, hogy riasztják-e valamelyik kontingenst - magyarázta az alezredes. Ha ez megtörténik, az esetek 95 százalékban vizuális azonosítást kell végrehajtania a felszálló géppárnak. Ilyenkor meggyőződnek arról, hogy az elfogott repülőgép melyik országhoz tartozik, ellenőrzik a lajstromszámát, és egyéb repülési paraméterekkel kapcsolatos információkat szolgáltatnak az elfogott gépről a katonai légiirányító központnak. Amíg az egyik gép elvégzi az azonosítást, a másik biztosítja az elfogást - mondta Tősér.

A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború lezárása óta a NATO és az orosz hadsereg közötti feszültség soha nem volt ilyen éles. Az orosz agresszió Ukrajna ellen kiemelkedő szerepet játszik ebben a konfliktusban, de a Baltikum régió is sajátos kihívások elé állítja a NATO katonai stratégiáit, hiszen régóta kitettséget jelent a szövetség szempontjából.

A délnyugatról az Oroszországhoz tartozó Kalinyingráddal, délkeletről pedig Fehéroroszországgal határos Litvánia különösen kényes helyzetben van, mivel az ország délnyugati határa az úgynevezett Suwalki-folyosó, amely egy 104 km hosszú határszakasz Lengyelországgal, a két széle viszont egy-egy hármashatár. Az északnyugati része a kalinyingrádi exklávétől indul délkelet felé, ahol pedig a belarusz határ egyik kiszögellésébe fut bele.

Több katonai szakértő jelzi régóta a NATO oldaláról, hogy Moszkva expanziós törekvéseinek egyik fő csapásiránya éppen ez a régió lehet, mivel az orosz politikai és katonai vezetés így biztosíthat szárazföldi összeköttetést az elszigetelt kalinyingrádi területei közt. Ennek legoptimálisabb helye a keskeny Suwalki-folyosó, ami lezárásával szárazföldön elszigetelődnének a baltiak.