Orbán Zoltán hangsúlyozza, hogy fontos eljuttatni a döntéshozókhoz az információt arról, milyen súlyos következményekkel járnak a tavasszal végzett zöldfelületi munkálatok.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője hangsúlyozta, hogy a fa- és bokorvágások, valamint a tereprendezési és mederkotrási munkák elvégzése a téli hónapokban lenne ideális. Ha április-május táján rendelnék el ezeket a tevékenységeket, az súlyos következményekkel járna a növény- és állatvilágra nézve. Az időzítés kulcsfontosságú, hiszen a megfelelő időpontban végzett beavatkozások segíthetnek elkerülni a beláthatatlan károkat.
Az ország számos pontján megfigyelhető, hogy a jogszabályokban előírtakkal ellentétben a zöldfelületek karbantartását, tereprendezést és növényirtást nem a téli, nyugalmi időszakban hajtják végre. Ehelyett ezek a munkálatok gyakran akkor zajlanak, amikor a természet már felébredt, és a madarak éneke is megtölti a levegőt.
"A költési időszakban végzett fa- és bokorkivágások rendkívül súlyos következményekkel járnak. Megdöbbentő, hogy a döntéshozók, akik a munkagépeket irányítják, mintha szándékosan próbálnák felbosszantani a helyi közösségeket. Ezen munkálatok nem csupán a környezetet, hanem az állatokat is komoly veszélynek teszik ki" – nyilatkozta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádiónak.
Megkezdődött a növények éltető vegetációs időszaka, és a természet minden szeglete újraéledt: a fák zöld ruhába öltözködnek, sokan már virágba borultak, míg mások nemsokára követik példájukat. Az odúkban madarak és denevérek költöztek be, mintha a világ újra felfedezné a magáét – magyarázta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy ilyenkor a nagy területeket érintő fák és bokrok eltávolítása kifejezetten káros hatással van a természetvédelmi szempontokra. Kiemelte: az ilyen típusú beavatkozások általában hosszú távú építkezéseket jelentenek, amelyek évekig elhúzódhatnak, ezért célszerű lenne őket gondosan ütemezni. Emellett szóba kerültek a fenntartó jellegű kertészeti és parkgondozási tevékenységek is, mint például a fasori visszavágások, amelyek az elektromos hálózat biztonságának megőrzése érdekében szükségesek.
Orbán Zoltán szerint mindkét esetre érvényes, hogy ezeket a munkákat mindenféle szakmai és növénytani szempontot figyelembe véve november és február között, a téli hónapokban lenne szabad csak elvégezni. Ha pedig mindenképpen ki kell vágni az adott fát, akkor a munkások meghagyhatnának például egy 3 méter magas törzset, amire például borostyánt lehet futtatni.
Azzal kapcsolatban, hogy mit tehet a lakosság, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azt mondta, mivel a települési zöldfelületek nem élveznek automatikus törvényi védelmet úgy, mint a természeti kincsek, így ha valaki számára felháborító, igazolhatatlan zöldfelületi munkát lát áprilistól-májustól kezdve a nyár folyamán, az jelentse be azt az illetékes vármegyei kormányhivatalnak.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy rendkívül aggasztó mértékben nő az évente előforduló környezetkárosító esetek száma.
Hozzátette, tapasztalható némi enyhe hullámzás, vannak jobb és rosszabb évek, de az idei tavasz eddig nagyon rosszul alakul. Példaként említette a mederkotrást, amire mindenképpen szükség van, de ugyanúgy el lehetne végezni a téli hónapok során is, tekintve, hogy most már jellemzően nincsenek befagyva a folyóvizeink.
Orbán Zoltán hangsúlyozta: emlékeztetni kell a döntéshozókat arra, hogy milyen természetvédelmi károkkal járnak a nem megfelelő időben elvégzett munkálatok, növényirtások azzal, hogy ha ilyet észlelünk, azt pár mondatban e-mailben bejelentjük az illetékes vármegyei kormányhivatalnak, mint eljáró hatóságnak.
