Salma Hayek milliárdos férjének is meg kell feszítenie a luxusnadrágszíjat.

A három legnagyobb francia divat- és szépségipari óriás, az LVMH, a L'Oréal és a Kering, rekordalacsony bevételt könyvelt el a 2024-es év végén. A világ leggazdagabb franciái közé tartozó tulajdonosaik összesen 70 milliárd dollárt veszítettek a globális gazdasági lassulás következményeként, amelynek egyik kulcsfontosságú tényezője a kínai gazdaság gyengélkedése. A jómódú kínai vásárlók költési és utazási lehetőségeinek csökkenése komoly fenyegetést jelent az európai luxusiparra. Ezt jól példázza, hogy idén Velence ikonikus luxusáruháza is bezárja kapuit, ami a helyzet súlyosságát tükrözi.

Valószínű, hogy Bernard Arnault, Francoise Bettencourt Meyers és Francois Pinault nem éppen nosztalgiával gondolnak az elmúlt évre. Arnault, aki a Louis Vuitton, a Dior, a Fendi, a Bulgari és a Tiffany neves márkáit birtokolja, a Bloomberg 500-as ranglistáján az ötödik helyre süllyedt. Ennek hátterében az áll, hogy az LVMH luxuskonszern értéke egy év alatt 31 milliárd dollárral (körülbelül 12,5 billió forint) csökkent, ami komoly anyagi veszteséget jelent a cég számára.

Lehetne azon vitatkozni, hogy ő járt-e rosszabbul, vagy Salma Hayek apósa és férje, ugyanis a Pinault család luxusipari konglomerátuma - olyan brandekkel a Kering istállójában, mint a Gucci, a Balenciaga, a Saint Laurent vagy a Bottega Veneta - 41 százalékot veszített az értékéből az elmúlt egy évben a francia tőzsdén. A nagy divatházak (Prada, Giorgio Armani, Valentino, Ralph Lauren, stb.) parfümjeit is gyártó L'Oréal örökösnőjének is van szomorkodni valója, míg 2023-ban 100 milliárd dollárjával a világ leggazdagabb nőjének számított, a 2024-es év ennek a címnek az elnyerését már nem teszi számára lehetővé.

Ez a helyzet éles ellentétben áll a koronavírus utáni időszakkal, amikor a szektor szárnyalt, és a vállalatok soha nem látott bevételeket könyvelhettek el. Az emberek, akik addig főként bezárva éltek, a felhalmozott megtakarításaikat luxustermékekre költötték, ezzel serkentve a piacot. Ahogy korábban már említettük egy cikkünkben, ez a robbanásszerű növekedés nem bizonyult tartósnak. Az extra jövedelmek elapadtak, miközben a megélhetési válság és a mesterséges intelligencia fejlődése miatt a vásárlók lehetőségei is jelentősen csökkentek, így kevesebb pénz jutott a luxuscikkekre.

A cégek azonban bizakodók voltak a 2024-es évet illetően, a kínai vásárlókedv erősödésében hittek, amely jobbára a távol-keleti ország gazdasági stagnálása miatt nem igazolta vissza a reményeket. A helyzeten tovább rontott a fordulatos francia belpolitikai helyzet is, amely nem túl vonzó a befektetőknek, hogy francia vállalatok részvényeit keressék. Bizakodásra adhat okot a HSBC Holding elemzői szerint, hogy a kínai gazdaság valószínűleg nem gyengül tovább, az Egyesült Államokban kifejezetten nő az értékesítés, így valószínűleg a 2024-es harmadik negyedév volt a mélypont, 2025 második felében pedig a lassú visszarendeződés elindulása várható majd, maximum 4 százalékos növekedéssel.

A DFS Group, amely világszerte üzemeltet reptéri duty free üzleteket és a Távol-Keleten T Galleria néven ismert luxusáruházakat, novemberi sajtóközleményében bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a Benetton Grouppal kötött ingatlanbérleti szerződését. Ennek következtében az idei év első felében bezárja a 2016-ban megnyílt velencei luxusáruházát, a T Fondaco dei Tedeschit. A hongkongi központú DFS, amely az LVMH többségi tulajdonában áll, ezzel a lépéssel lezár egy fejezetet, hiszen ez volt az első európai luxusáruháza, amelyet 2021-ben a párizsi Samaritaine nyitása követett.

A középkori eredetű, német kereskedőháznak épült épület, amely a napóleoni korszakban vámházként, később pedig velencei főpostaként szolgált, a festői Canal Grande partján, közvetlenül a híres Rialto-híd szomszédságában helyezkedik el. Az utóbbi évtized legnagyobb luxusprojektjének számít az olasz város szívében. Philippe Starck francia dizájner által megálmodott bárja és kávézója, valamint a "Nagy Csatorna" fölé emelkedő, ingyenesen látogatható tetőterasza a város legfelkapottabb helyei közé tartozik. Ugyanakkor az áruház forgalma jelentősen csökkent a koronavírus előtti időszakhoz képest, így az egyébként is pénzügyi gondokkal küzdő anyavállalat folyamatos tőkeinjekciókra volt kénytelen támaszkodni. Nemrégiben pedig az elnök-vezérigazgatója is távozott a posztjáról.

A velencei áruház az utóbbi öt évben több mint 100 millió dolláros veszteséget könyvelhetett el a cégcsoport számára, amit a Covid-járvány következményeinek és a távol-keleti utazók hiányának tulajdonítanak. A járvány után a városba még mindig nem érkezik elegendő számú tehetős kínai turista, ami tovább súlyosbítja a helyzetet.

A japán turizmus szempontjából kiemelkedő piacon jelenleg nem lehet biztosnak lenni, mivel a jen gyengülése következtében a japán látogatók érdeklődése Olaszország iránt csökkent, ahogyan azt a WWD divatipari szaklap is megjegyzi. Velence, bár nem szenved hiányt luxusüzletekből, mégis jelentős veszteségként éli meg, hogy számos neves luxusmárka hirtelen eltűnik a város képéből. Mindeközben olyan rangos szállodaláncok, mint a Four Seasons, a The Langham, a Rosewood és az Orient Express tervezik megjelenésüket a közeljövőben, ami még inkább felerősíti a kontrasztot.

A 2008-as gazdasági világválság óta a tavalyi év volt az első, amikor az úgynevezett "személyes luxusszektor" (ahová a ruházati és a piperetermékek is tartoznak) nem tudott növekedni, hanem 2 százalékos esést produkált. Kínában a tavalyihoz képest 20 százalékkal kevesebb terméket adtak el, a szintén fontos piacnak számító Japánban pedig 14 százalékos volt a forgalom visszaesése. Tekintve, hogy az olyan nagyvállalatoknak, mint az LVMH is, akár a forgalmuk felét is adhatják a kínai vásárlók, a nagy kérdés, mi történik:

A globális médiában széles körben tárgyalt kínai ingatlanpiaci válság és a kormány által bevezetett "közös jólét" program egyaránt fékezi a fogyasztást – különösen az utóbbi intézkedés lehet kritikus a európai vállalatok számára. A vagyoni különbségek egyre inkább aggasztják a kínai vezetést, hiszen a társadalmi feszültségek növekedésével párhuzamosan egyre több korrupciós ügy borzolja a kedélyeket. Ezt jól illusztrálja az az eset, amikor nemrégiben egy közszolgálati tisztviselő Louis Vuitton sálban jelent meg egy tévéinterjúban, ami jól mutatja a hatalmi elit és a társadalom közötti szakadékot.

De nem lehet minden felelősséget Kínára hárítani! Ahogy a Bain & Company tanácsadócég is hangsúlyozza, a vásárlók bizalomvesztése is kulcsszerepet játszik, különösen a gazdasági kilátásaik fényében. Ez a bizonytalanság pedig arra ösztönzi őket, hogy távolabb tartsák bankkártyájukat a kasszától.

Az elmúlt két év során 50 millió luxusfogyasztó döntött úgy, hogy távozik a luxuscikkek piacáról, legyen szó akár kilépésről, akár kiszorulásról. Ez figyelmeztetés a márkák számára, hogy ideje újragondolniuk és frissíteniük az értékajánlataikat.

- nyilatkozta Claudia D'Arpizio, a Bain & Company legfrissebb tanulmányának vezető szerzője. A globális gazdasági lassulás természetesen nem egyformán érinti a különböző márkákat. Például a Hermès, amely kizárólag a legfelsőbb réteget célozza meg, és nem nyit a középosztály felé, nem tapasztalt negatív hatásokat az elmúlt évek során. Hasonlóan, a Chanel-t birtokló Wertheimer család is jelentős növekedést könyvelhetett el vagyonában a Bloomberg milliárdoslistája szerint a 2024-es évre vonatkozóan.