A magas adóterhek, a gyenge gazdasági teljesítmény és a bankok nyereségének csökkenése együtt egy kihívásokkal teli helyzetet teremt.
A bankok három hónap leforgása alatt összesen 450 milliárd forintnyi különadót és tranzakciós illetéket juttattak a költségvetésbe, ezzel jelentősen csökkentve profitjukat. A pénzügyi szektor helyzete nem csupán az állam megnövekedett igényei miatt vált nehézzé, hanem a gazdaság gyenge teljesítménye is komoly kihívások elé állítja őket.
A magyar bankrendszer számára nem éppen rózsásan alakult az év első három hónapja. Noha a lakossági hitelezés élénkülésnek indult, a vállalatok továbbra is több hitelt törlesztenek, mint amennyit újonnan felvennének. Ráadásul az állami terhek is minden eddiginél magasabbra rúgnak. Ennek következtében a bankszektor nyeresége 60 százalékkal csökkent a tavalyi évhez képest; a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem konszolidált adatai alapján az első negyedév profitja 199 milliárd forintra esett vissza.
A nyereség csökkenése nem okoz meglepetést, hiszen számos jelentős bank már közzétette az idei első negyedév pénzügyi mutatóit, és ezek általában gyengébben alakultak a 2024-es adatokhoz képest. Az egyik fő ok, amiért a szektorszintű eredmények visszaestek, a csökkenő osztalékbevétel. Míg tavaly a bankszektor még 267 milliárd forintot vonhatott ki leányvállalataiból, idén ez az összeg már csak 161 milliárd forintra csökkent. Ha figyelmen kívül hagyjuk a leánycégeket és a külföldi érdekeltségeket, akkor a bankszektor csupán 38 milliárd forintnyi nyereségen osztozhatna.
A különadók emelkedése szintén jelentős csapást mért a pénzügyi szektorra. Az első negyedévben a pénzügyi intézményekre kivetett különadó elérte a 116 milliárd forintot, ami 21%-kal magasabb a tavalyi év hasonló időszakához képest. Ezen felül a 210 milliárd forintos extraprofitadó, amely több mint kétszerese a tavalyi összegnek, tovább súlyosbította a helyzetet. A pénzügyi tranzakciós illeték tavaly ilyenkor még 80 milliárd forint alatt mozgott, míg idén már a 130 milliárdot is meghaladta. Ezen tételek alapján az állam három hónap alatt körülbelül 450 milliárd forintot húzott be a bankoktól.
A bankok nyereségét telhetetlen kisgömböcként elszipkázó állam mellett az is nehezíti a szektor életét, hogy a gazdaság teljesítménye gyenge, a beruházások elmaradoznak, a cégek pedig ennek megfelelően nem vesznek fel hitelt. A lakossági hitelfelvételi kedv ugyan töretlen volt az idén is, de a vállalatok csaknem 200 milliárd forinttal fizettek vissza több hitelt az első három hónapban annál, mint amennyit felvettek, ez pedig csökkenti a bankok fő bevételét, a kamatbevételt. Az idén ráadásul már nemcsak a forinthiteleknél, de a devizahiteleknél is nettó törlesztőkké váltak a vállalatok.
A kamateredmény egy év alatt 8,6 százalékkal csökkent, ami némileg ellensúlyozható lenne a díj- és jutalékeredmények 26,1 százalékos, 389 milliárd forintra történt növekedésével. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ez az adat nem teljesen átlátható, mivel a bankok ebből fedezik a tranzakciós illetékeket is. Tavalyhoz képest ezek a bevételek 68 milliárd forinttal emelkedtek, miközben a tranzakciósilleték terhe több mint 50 milliárddal nőtt. Ha ezt az összeget levonjuk a díj- és jutalékbevételből, a bankok növekedése legfeljebb 5 százalék körüli szintre csökkent.
A bankok teljesítménye tavaly nem mutatott jelentős növekedést, hasonlóan a gazdaság általános helyzetéhez. A mérlegfőösszegük kicsit meghaladta a 82 ezer milliárd forintot, ami mindössze 5 százalékos gyarapodást jelentett egy év alatt, körülbelül az első negyedévi inflációval megegyező mértékben. A lakossági hitelek összértéke március végén 11,3 ezer milliárd forintra rúgott, ami 11,7 százalékos emelkedést tükrözött az előző évhez képest. Ezzel szemben a vállalati hitelek növekedése csupán 2 százalék volt, és nem haladta meg a 12 300 milliárd forintot.
Hogy mennyire nem akarnak beruházni a cégek, azt jól tükrözi, hogy a vállalkozások jelentős része "ül a pénzén", a vállalati betétek állománya ugyanis csaknem 16,4 ezer milliárd forint, több mint 4 százalékkal nőtt tavaly március óta. Az év végén a 17 ezer milliárd forintot is meghaladta a vállalati betétek volumene, tehát jóval több bankbetétjük van a cégeknek, mint hitelük, ami nem jellemző a modern gazdaságokra.
A lakosság bankbetéteinek száma meghaladja a hitelekét, és március végére a betétek összértéke meghökkentő, 14 ezer milliárd forint fölé emelkedett, ami közel 12 százalékos éves növekedést jelent. E kiugró adat mögött két fő tényező áll. Az egyik a magas állampapír-kamatok, amely miatt sokan várakoztak a kamatok felhasználásával és újrabefektetésével, akár heteket, hónapokat is. A másik ok a 13. havi nyugdíj, amelynek egy része valószínűleg sok háztartásban megmaradt a március végi időszakra.
A bankok tőkehelyzete stabil, de a szektor saját tőkéjének alakulásán látszik, hogy gyenge volt az első negyedév. Március végén 8466 milliárd forint volt a bankszektor saját tőkéje, több mint 260 milliárdot csökkent három hónap alatt, amiből arra lehet következtetni, lehettek bankok, amelyeket veszteségessé tettek a különadók.
A portfóliók állapota jelenleg kedvező, hiszen a nem teljesítő hitelek aránya csupán 2,2 százalékot tesz ki. Ugyanakkor érdemes figyelemmel kísérni a helyzet alakulását, mivel a háztartások személyi hiteleinél már megjelentek aggasztó jelek. Ráadásul a bankok feketelistája, amely hosszú időn keresztül folyamatosan csökkent, márciusban ismét bővült. Azonban nincs okunk pánikra a bankok esetleges csődjével kapcsolatban, mivel a hitelintézetek szilárd szavatolótőkével bírnak, és minden tőkemegfelelési mutatószámuk rendkívül kedvező.
