A bankok kivonulása a klímaszövetségből: Mi húzódik a döntés mögött? | Fintech.hu
A Financial Times beszámolója szerint az amerikai bankok távozása után az európai pénzintézetek is fontolgatják a közösen létrehozott klímaszövetség elhagyását. Az utóbbi hetek eseményei során hat amerikai bank lépett ki a klímacélokat támogató szövetségből, miután az Egyesült Államokban egyre fokozódott a nyomás rájuk. Noha a kilépés lehetővé tette számukra, hogy megszabaduljanak a közös célok elérésére vonatkozó kötelezettségeiktől, többen hangsúlyozták, hogy önálló klímastratégiáik keretein belül továbbra is elkötelezettek a környezet védelme mellett.
December óta egyre több neves bank vonul ki a szektor legnagyobb klímaszövetségéből, a Net Zero Banking Alliance-ból (NZBA). A távozás első hullámában a hat legnagyobb amerikai bank lépett ki, és ezen a héten négy kanadai bank is csatlakozott hozzájuk. A Financial Times értesülései szerint az Atlanti-óceán másik oldalán található európai bankok is komolyan mérlegelik a kilépést, hacsak a szövetség nem enyhít a meglévő szabályozásokon.
Az első távozók a Goldman Sachs és a Wells Fargo voltak december elején. A duóhoz a Citigroup, a Bank of America és a Morgan Stanley csatlakoztak még a tavalyi év végén. A sort az Egyesült Államok legnagyobb bankja, a JPMorgan zárta január 7-én. Két nappal ezelőtt a hat amerikai bankhoz hasonlóan szintén a kilépést mellett döntött a Bank of Montreal, a National Bank of Canada, a Canadian Imperial Bank of Commerce és a TD Bank is. A Financial Times szerint az európai bankok közül a HSBC, az UBS és a Deutsche Bank csatlakozhatnak a távozókhoz.
A klímaszövetségből kilépő bankok nem indokolták döntésük okait, de többen hangsúlyozták, hogy elkötelezettek maradnak a karbonsemleges klímapolitika iránt. A JP Morgan bejelentette, hogy továbbra is támogatni fogja az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését. Hasonlóan, a Morgan Stanley is jelezte, hogy folytatni kívánja a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági céljainak teljesüléséről szóló beszámolóik közzétételét. A kanadai bankok külön nyilatkozatokban biztosították, hogy a szövetségen kívül is elkötelezettek a karbonsemleges célok mellett, és önálló klímastratégiák kidolgozásába kezdtek.
Az NZBA-t 2021 április 21-én hozta létre 43 vezető globális pénzintézet az ENSZ támogatásával. A klímaszövetséghez csatlakozó bankok önként vállalták, hogy hitelezési és befektetési stratégiájukat a Párizsi Egyezmény céljaihoz igazítva átalakítják, és 2050-re portfóliójukat karbonsemlegessé teszik. A szövetség tagjainak 2030-ig közbülső célokat kell kitűzniük és rendszeres beszámolókat közzétenniük azok megvalósításáról. A távozók ellenére a szövetség nem vesztette el jelentőségét. Jelenleg 44 országból 138 tagot számlálva továbbra is számottevő mértékben képviseli a bankszektort. Az erőviszonyok viszont eltolódtak az európai bankok irányába.
A kilépési hullám mögött politikai motivációk húzódhatnak, különösen az Egyesült Államok banki szektorában. Donald Trump megválasztása után világossá vált, hogy az energiaszektor deregulációja várható, melynek során számos környezetvédelmi előírást fognak eltörölni. Emellett célkeresztbe kerülhetnek azok a cégek, amelyek klímastratégiájuk révén gátolják az amerikai olaj- és gázipar fejlődését.
Trump beiktatásának közeledtével több republikánus politikus is bírálta a pénzügyi szektor szereplőit, hogy összejátszottak az olaj- és gázipari vállalatok finanszírozásának blokkolása érdekében. Három nagy vagyonkezelőt, a BlackRockot, a Vanguardot és a State Streetet, be is perelte egy 11 republikánus államból álló, Texas vezette koalíció, Trump megválasztása után, amiért összehangolt klímastratégiájukkal megsértették a trösztellenes törvényt. A világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock, néhány héttel ezelőtt távozott is az NZBA-hoz hasonló, vagyonkezelőket tömörítő klímaszövetségből. Az NZBA-ból kilépő bankok feltételezhetően a vagyonkezelőket érintő pereket, és az új politikai vezetés negatív kommunikációját szeretnék elkerülni, ezért időzíthették távozásukat az utóbbi másfél hónapra.
