A The Guardian cikkében arra a megállapításra jutottak, hogy Izrael felelős a gázai övezetben tapasztalható éhínségért. A cikk részletesen elemzi a helyzetet, bemutatva a konfliktus hátterét és a humanitárius válság súlyosságát, amely a helyi lakosságot s

Izrael szigorúan felügyeli, hogy mennyi élelem érkezik a Gázai övezetbe, és tisztában van azzal, hogy mennyi szükséges a helyi palesztin lakosság életben tartásához. Azonban egy brit lap tényfeltáró cikke szerint március és június között jelentősen kevesebb élelmiszert engedett be az övezetbe, mint amennyire a lakosságnak szüksége lenne. Jelenleg a legrosszabb forgatókönyvek szerint éhínség küszöbén áll a terület.

Idén március és június között Izrael mindössze 56 ezer tonna élelem bejutását engedélyezte a Gázai övezetbe, kevesebb mint a negyedét annak, mint amire minimum szüksége lenne az ott élő mintegy 2,1 millió embernek, írja a The Guardian a segélyek bejutását felügyelő izraeli ügynökség, a Cogat adataira hivatkozva.

A brit sajtó rámutat, hogy Gáza márciusban és áprilisban teljes izraeli blokád alatt állt, ami azt jelentette, hogy egyáltalán nem érkezett élelem a területre. Bár május közepén Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, a nemzetközi közösség nyomására, bejelentette a segélyszállítmányok újraindítását, ezt a folyamatot csak "cseppenként" hajtották végre. Ennek következtében, bár a helyzet valamelyest mérséklődött, az éhínség terjedését nem sikerült megakadályozni.

Még ha az ENSZ által eljuttatott összes liszteszsákot elosztották is volna a rászorulók között, és az amerikai támogatású, Izrael által működtetett GHF segélyszervezet biztonságos segélyezési rendszert alakított volna ki, az éhínség akkor is elkerülhetetlen lett volna ilyen mennyiségű élelem mellett.

A The Guardian hírei alapján Izrael tisztában van azzal, hogy a gázai palesztinoknak mennyi élelemre van szükségük. A Cogat által végzett számítások szerint egy fő számára naponta legalább 2279 kalóriára van szükség, ami körülbelül 1,8 kilogramm élelmiszer bevitelét jelenti. Jelenleg azonban a humanitárius szervezetek ennél is kevesebb élelmiszer, napi egy kilogramm bejuttatását szorgalmazzák.

Mindez azonban nem újdonság: Izrael - mint a cikk fogalmaz - már "évtizedek óta méregeti az éhséget" Gázában. Eleinte még úgy számolta ki a beengedett élelmiszer-mennyiséget, hogy azzal "nyomást fejtsen ki", de elkerülje az éhínséget.

"Az a koncepció, hogy a palesztinokat diétára szorítjuk, de nem engedjük, hogy éhségük halálos következményekkel járjon" – nyilatkozta Ehud Olmert akkori izraeli miniszterelnök egyik fő tanácsadója 2006-ban.

A mostani, az izraeli kormány által közölt adatok ugyanakkor világossá teszik - állítja a brit lap - , hogy Izrael most már éhezteti Gázát.

A helyzet megértéséhez elengedhetetlen figyelembe venni, hogy a palesztinok nem hagyhatják el Gázát. A háború következtében a mezőgazdaság gyakorlatilag megszűnt, míg a halászatot Izrael korlátozásai sújtják. Ennek következményeként a gázaiak fennmaradása szorosan összefonódik a beérkező humanitárius segélyekkel.

Egy időben, amikor a világ figyelme a különböző válságokra irányul, az ENSZ által támogatott élelmezési szakértők a héten aggasztó figyelmeztetést tettek közzé. Szerintük a legrosszabb forgatókönyv megvalósulása felé halad az övezet, ahol súlyos éhínség fenyeget.

Az élelmiszerszállítmányok mennyisége továbbra is jóval elmarad attól, mint amire szükség lenne, a belépésükre pedig "drasztikus korlátozások" vonatkoznak.

A Famine Review Committee, egy független szakértőkből álló bizottság, elemzésében megállapította, hogy az Izrael által, az ENSZ tiltakozása ellenére megbízott GHF segélyszervezet segélyezési terve még abban az esetben sem lenne elegendő a tömeges éhínség megfékezésére, ha a szervezet zavartalanul működne.

Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint május óta az izraeli erők több mint ezer segélyre váró embert lőttek le a GHF-központok környékén, ami súlyos aggodalmakat vet fel a helyzet kezelésével kapcsolatban. Izrael ugyanakkor vitatja ezeket a számokat, és a "fenyegető" környezetre hivatkozva magyarázza a tömegbe irányuló lövéseket. Ennek ellenére a hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.

Az utóbbi időszakban több ország, köztük Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Jordánia és az Egyesült Arab Emírségek, légi úton kezdett segélyszállítmányokat eljuttatni az érintett övezetbe. Azonban ez a megoldás nem bizonyul elégségesnek, mivel nemcsak hatékonysága megkérdőjelezhető, de a légi szállítások során halálos balesetek is történhetnek, továbbá költséges is. Sokkal eredményesebb lenne, ha a segélyeket szárazföldi úton juttatnák el, de ezt az Izrael által bevezetett korlátozások akadályozzák.

A The Guardian végezetül kiemeli: az izraeli kormány tudja, hogy mennyi élelemre van szüksége a gázaiaknak a túléléshez, azt is tudja, hogy mennyi jut be az övezetbe, a múltban pedig kiszámolta, hogy mennyi élelem kell az éhínség elkerüléséhez.

Március óta drámaian csökkent az élelem mennyisége, amely eljut a szükséges szinthez. Az izraeli hivatalnokok jelenleg nem háríthatják át a felelősséget másokra az emberi tevékenység következtében kialakult éhínség kapcsán, és ez a szövetségeseikre is vonatkozik.

Izrael többször is határozottan elutasította, hogy Gázában tömeges éhínség lenne jelen, és egy brit lap beszámolója szerint, amelyet bizonyíték nélkül állítanak, a Hamászt a segélyek eltulajdonításával, míg az ENSZ-t "elosztási problémák" vádjával illették. Ezzel szemben a segélyszervezetek egyöntetűen megerősítik, hogy éhínség van a térségben, s hasonlóan a fent említett tényfeltáró cikkhez, hangsúlyozzák, hogy az izraeli kormány politikai döntései játszották a főszerepet a helyzet kialakulásában.

Több nemzetközi jogvédő szervezet, például az Amnesty International és a Human Rights Watch, már tavaly hangsúlyozták, hogy Izrael népirtási cselekményeket hajt végre Gázában.

Az izraeli kormány határozottan elutasította a felmerült vádakat, hangsúlyozva, hogy szándéka kizárólag a Hamász megszüntetése, nem pedig a palesztin nép eltüntetése.

A héten két izraeli emberi jogi szervezet, a B'Tselem és a Physicians for Human Rights Israel, súlyos vádakat fogalmazott meg Izraellel szemben, melyek szerint az ország genocídiumot követ el.

A B'Tselem jelentése alapján, amely Izrael gázai politikájának és annak súlyos következményeinek alapos vizsgálatát tartalmazza, valamint a magas rangú izraeli politikai és katonai vezetők nyilatkozatait a hadműveletek céljairól, világosan arra lehet következtetni, hogy Izrael szándékosan és összehangoltan hajt végre olyan akciókat, amelyek célja a palesztin közösség megsemmisítése a Gázai övezetben. Másként fogalmazva: Izrael népirtást valósít meg a Gázai övezet palesztin lakossága ellen.

A jogvédő szervezet álláspontja szerint az izraeli kormány a tömeges éheztetést fegyverként alkalmazza, amely már "hivatalosan és nyíltan megfogalmazott irányelvnek" számít.