"Tiszaburán nem csupán a választási folyamat, hanem a politikai struktúra is megbukott."

A Területi Választási Bizottság érvénytelenítette a tiszaburai időközi választás végeredményét, melynek hátterében a demokrácia megcsúfolása áll. A helyzet súlyossága érdekében Budapestről nézve olyan mértékű feudális függőségeknek kellett jelen lenniük, amelyek a mindennapokat teljesen áthatják. Az eredmény megsemmisítése mögött ráadásul személyes bátorságra is szükség volt. Tóth Zoltán és László Róbert választási szakértőkkel folytatott beszélgetésünk során felmerült a kérdés, hogy vajon a „csalási modell” elterjedése mennyire valós fenyegetés.

Megsemmisítette a Területi Választási Bizottság az október 5-i csalásokról - szavazatvásárlásról, személyi és lakcímkártya felvásárlásokról és kamujelölt-dömpingről - hírhedté vált tiszaburai időközi önkormányzati választás eredményét. A határozat szerint a benyújtott bizonyítékokban felismerhető jogszabálysértések alkalmasak arra, hogy a demokráciába és a választási eljárásba vetett bizalmat megingassák, azok módja és mértéke döntően befolyásolhatta a választás eredményét - számolt be a megdöbbentő csalási modellt már a választások előtt feltáró Szabad Európa.

Vegyük szemügyre a helyzetet: több mint hetven jelölt versengett, a szavazólap pedig egy másfél méteres, ötven centi széles óriás, ami nem éppen megkönnyíti a választók dolgát. Korábban már tapasztalhattuk, hogy a szavazókat irányították, hogy kihez forduljanak segítségért. Most azonban a bizottság elnöke határozott lépésre szánta el magát, és párosával jelölte ki a szavazatszámláló bizottság tagjait, akik segíthetnek az érkező választóknak. Tóth kiemelte, hogy ez bátorságra vall, és megjegyezte, hogy a rendőrség munkáját is dicséret illeti, hiszen egész nap sikerült fenntartaniuk a rendet.

A szakértő véleménye szerint nem a választási rendszer a felelős a tiszaburai eseményekért, hanem inkább a politikai struktúra alapvető hiányosságai. Ha alaposabban megvizsgáljuk a történéseket, világossá válik, hogy az anomáliák nem a választójogi törvényből erednek, hanem a helyi politikai szereplők viselkedése, amely az országos politikai kultúrából táplálkozik. Ki volt az, aki a kamujelöltek ötletét megálmodta? A parlamenti pártok. A helyi politikai csoportok csupán lemásolják ezt a gyakorlatot; ahogy a mondás tartja, a hal a fejétől bűzlik. Tóth figyelmeztetett arra, hogy ez a jelenség máshol is megjelenhet, így a választási csalások további esetei sem zárhatóak ki.

Ez a fokú választási csalás azért csak azokon a településeken fordul elő, ahol nagyon kiszolgáltatottak az emberek, alacsony iskolázottságúak és rendkívüli a szegénység, tehát a feudális viszonyok olyan mértékben részei a mindennapoknak, amit Budapestről nagyon nehezen tudunk képzelni - mondta László Róbert, választási szakértő a Megbeszéljükben. A Political Capital elemzője hozzátette, bár sokan élnek szegénységben az országban, ez a mérték azért csak néhány településen jellemző, ezek általában kisebb lélekszámúak, így néhány száz szavazattal már bőven a saját szája íze szerint alakíthatja valaki a választási eredményeket. Ezzel szemben egy országgyűlési egyéni választókerületben 70-75 ezer ember van, ott sokkal kisebb a tere az ilyen csalásoknak, nem számítok arra, hogy ilyenek az országgyűlési választások eredményét érdemben befolyásolnák majd - mondta László. A szakértő szerint az is számít, hogy egy időközi választás esetében könnyebb bevetni akár a környéken lakókat is, például átjelentkeztetéssel, ez is olyasmi, amiben egy országos választás esetén sokkal kisebb a játéktér.

Bár a választási eljárási törvény rendkívül részletes és bonyolult szabályozásokat tartalmaz, sok pozitív aspektussal is bír, nem képes minden olyan csalási helyzetet kezelni, amelyet az élet felvethet - emelte ki a szakértő. Szerinte a legnagyobb kiszolgáltatottságban lévő egyének esetében az edukáció kulcsszerepet játszik abban, hogy a választójogukat ne áruként kezeljék.

A Szabad Európa újságírójának, Báthory Róbertnek már a 2024-es önkormányzati választásokkor feltűnt, gyanúsan burjánzik a demokrácia az ország egyik legszegényebb településén: akkor a 3300 fős Tiszaburán 50 jelölt indult a hat képviselő-testületi helyért illetve a polgármesteri székért. Az akkori nyertes csapat szétesett, a képviselők arra hivatkozva döntötték be a testületet, hogy összeférhetetlen, hogy a polgármesternek trafikja van, igaz ezt sosem titkolta. Mindenesetre a feloszlatás után új választást kellett kiírni, amelyen már 70 jelölt versengett a 6 képviselői helyért. A polgármesteri székért hárman indultak a csapatukkal, a többi képviselőjelölt pedig függetlenként indult.

A Szabad Európa úgy számolt, nagyjából ötvenen indultak el kamujelöltként, azért, hogy az általuk a szavazókörökbe delegált személyek valójában más indulónak segítsenek - erre pedig minden esélyük meg is volt, hiszen bizonytalan esetekben a delegáltak döntik el, melyik szavazat érvényes, melyik érvénytelen, illetve a voksolás alatt is a teremben ülnek, tehát ha valaki nem tud kiigazodni a hetven nevet tartalmazó íven, rábökhetnek akár a megfelelő névre. Ezen kívül is vannak, a helyiek elmondása szerint évtizedek óta jelenlévő, a választások eredményét befolyásoló szokások a faluban: jellemző a konkrét szavazatvásárlás is, az egyik polgármesterjelölt szerint ez konzekvensen a szavazásra jogosultak 20 százalékát érinti. Vannak azonban olyanok is, akik nem a szavazatot, hanem a személyit és a lakcímkártyát vásárolják meg egy időre a lakosoktól, így legalább nem tudnak másra ikszelni. Sőt, a faluban, ahol az üzletek jó része a település vezetőinek érdekeltségeibe tartozik, sokszor hiteleznek - persze uzsora kamattal - az embereknek, amikor pedig jön egy választás elengedik a tartozás egy részét a megfelelő helyre húzott x-ért cserébe.

Az a hiedelem él Tiszaburán, hogy csak a kampányidőszakban érdemes ott élni, de akkor viszont igazán kedvező körülmények között - osztotta meg Fazekas Adrián az Azt beszélik című műsorban. A Szol24 újságírója azonban a választási időszakon kívül is meglátogatta a falut, és megdöbbentő szegénységgel szembesült.

Fazekas szavai szerint Európai, sőt még hazai normák mellett is nehezen értelmezhető volt az a jelenség, ami a község választási folyamata alatt zajlott. A választók befolyásolására pénzt, élelmiszert és ígéreteket használtak, és a Telex által közzétett videón az is látható, hogy egyesek helyett konkrétan rajzolták be az X-et. Az elszomorító és feszültségteli kampányidőszak azonban bővelkedett szürreális és vicces pillanatokban is. Kis Kuki, Kupak Sanyi, Kis Teknős és Kacsa – ezek a humoros gúnynevek díszítették a Firosz (Fiatal Romák Országos Szövetsége) óriásplakátjait, mivel a helyiek így ismerik őket. A szavazólapokon viszont csak a valós nevükkel szerepelhettek, ezért szükség volt arra, hogy valahogy azonosítani tudják őket. Fazekas kiemelte, hogy a három ellenérdekelt csapat kampánydalai is megérdemlik a figyelmet, hiszen rendkívül szórakoztatóak.

Szoros volt a verseny a polgármesterjelöltek között, a kamujelöltek közül legtöbben maximum 7-8 szavazatot kaptak és tizenhárman voltak, akik egyetlen voksot sem kaptak, tehát még ők sem szavaztak saját magukra, többen talán nem is voltak tiszaburaiak - mondta Fazekas, hozzátéve, hogy persze az is növelte a káoszt, hogy a szavazólapon több ugyanolyan vagy nagyon hasonló név szerepelt.

A történet sajnos egyértelműen rávilágít arra, miként torzulhat el a demokrácia egy sebezhető közösségben. A társadalmi függőség és a közmunkaprogram keretein belüli emberek manipulálása kedvező talajt biztosít a visszaéléseknek. Fazekas szavaival élve, az egész egyfajta színházi előadás volt.