Toroczkai az ICC-vitában: elkeserítő, hogy senki sem mer nyíltan kimondani, miszerint Netanjahu háborús bűnössége áll a háttérben, amiért a kilépés mellett döntenek.

A határozathozatalokat követően a parlament plénuma áttért a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésről szóló kormányzati törvényjavaslat általános vitájára kedden. Előterjesztő: komolytalanná vált a testület A testület működésével kapcsolatos kifogásokkal indokolta a külgazdasági és külügyminiszter az Egyesült Nemzetek Diplomáciai Konferenciája által, a Nemzetközi Büntetőbíróság Rómában, 1998. július 17-én elfogadott statútumának és a Nemzetközi Büntetőbíróság kiváltságairól és mentességeiről szóló, New Yorkban, 2002. szeptember 10-én elfogadott megállapodás felmondásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Magyarország kilépési szándékát.

Fotó: MTI/Bodnár Boglárka Szijjártó Péter hangsúlyozta: Magyarország aktív előkészítője volt a létrehozást megelőző munkálatoknak, 126 másik állammal együtt vett részt a statútum elfogadásában. A Nemzetközi Büntetőbíróság hatékonyságát már akkor is elég jelentősen korlátozta az a tény, hogy sem az Egyesült Államok, sem a Kínai Népköztársaság, sem Törökország soha nem volt részese ennek a nemzetközi együttműködésnek, és bár Oroszország később a csatlakozásról döntött, ennek megerősítésére végül nem került sor - fogalmazott a tárcavezető. Megemlítette: 1999 januárjában Magyarország aláírta, 2001-ben az Országgyűlés megerősítette az alapító statútumot, de az kihirdetés hiányában nem lett része a hazai jogrendnek, így annak a jogszabályi feltételei sem adottak, hogy "Magyarország hogyan kezeljen egy a Nemzetközi Büntetőbíróságtól érkező megkeresést", vagy hogyan hajtsa végre azt. Szijjártó Péter kitért arra is: a kilépésről az Országgyűlésnek kell döntenie, ha a parlament megszavazza ezt, a szakminiszter feladata az ENSZ főtitkárához címzett levélben felmondani a megállapodásokat, ez pedig egy évvel a bejelentés után hatályosul. A magyar külpolitika általában ellenzi, hogy a nemzetközi szervezetek működését bárki átpolitizálja - jelentette ki a miniszter, hangsúlyozva, erre az elmúlt időszakban rengeteg példa volt, hiszen a veszélyek korában rendszeres, hogy egyes szereplők saját céljaikra kívánnak felhasználni nemzetközi szervezeteket. Szijjártó Péter megemlítette: az ENSZ olyan szervezetként jött létre, amely az egymással legelmérgesedettebb, legellenségesebb viszonyban lévő felek számára is a párbeszéd, a megoldáskeresés színterét kell hogy biztosítsa. Azt gondoljuk, hogy a nemzetközi jogi szervezetekben, nemzetközi bírói testületekben a politikának, illetve a geopolitikai megfontolásoknak egyszerűen semmi keresnivalójuk nincsen - fogalmazott Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság pártatlanságával és politikamentességével kapcsolatban a közelmúltban "rossz, kifejezetten szomorú, aggodalomra okot adó folyamatok indultak el", és "mára világossá vált, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot egy politikai eszközzé silányították". A miniszter hangsúlyozta: emellett presztízsét, megbecsültségét és komolyságát is elveszítette a testület, amikor tavaly elfogatóparancsot adott ki Izrael miniszterelnökével és volt védelmi miniszterével szemben, majd amikor észrevették, hogy "ezzel rendesen túllőttek a célon", ezt azzal próbálták ellensúlyozni, hogy hasonló intézkedést hoztak egy halott Hamasz-vezetővel szemben is. Magyarország nem kíván részt venni egy átpolitizált bírói testület munkájában, Magyarország nem kíván részese lenni a jövőben a Nemzetközi Büntetőbíróság politikailag motivált akcióinak - fogalmazott Szijjártó Péter, a törvényjavaslat elfogadására kérve a parlamentet. Vezérszónoki felszólalások Fidesz: a Nemzetközi Bíróság politikai testületté vált Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: a római statútum 2002. július 1-jétől Magyarország nézve nemzetközi jogilag kötelező erejű, ugyanakkor, mivel nincs kihirdetve, nem része a jogrendnek. Felidézte: 2024 novemberében Magyarország jelezte, hogy figyelmen kívül hagyja a Benjámin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsot, majd 2025. áprilisban, az izraeli miniszterelnök budapesti látogatásával egy időben a magyar kormány bejelentette kilépési szándékát a Nemzetközi Büntetőbíróságból. A Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában az elmúlt 22 évben Magyarország aktívan részt vett, és Kovács Péter személyében egy nagy tekintélynek örvendő magyar bírája is volt a testületnek. Ugyanakkor az elmúlt időszakban azok az elvek, amelyek alapján létrejött ez a nemzetközi szervezet, már nem annyira érvényesülnek, helyüket átvette a "politikai ideológia és aktivizmus", ezért döntött a kormány a szervezetből való kilépés mellett, amelyet a jelen törvényjavaslat elfogadása erősít meg. Németh Zsolt Orbán Viktort miniszterelnököt idézte, aki azzal vádolta a büntetőbíróságot, hogy "politikai célból beavatkozik egy folyamatban lévő konfliktusba". Jelezte, a Fidesz álláspontja szerint egy magára valamit adó demokratikus jogállam már nem vehet részt a Nemzetközi Büntetőbíróságban, a nemzetközi jog ugyanis nem lehet a háború eszkalálásának az eszköze. Németh Zsolt úgy értékelt: különösen az elmúlt évtizedben a nemzetközi szervezetek tekintélyes része egy "globális ideológiai és hatalmi rendszer részévé vált", és szembefordult az ENSZ alapokmánynak elveivel, többek között a szuverén nemzetállamok egyenlőségének alapelvével. Ezek a szervezetek egyre inkább túlterjeszkednek a hatáskörükön, és olyan döntéseket hoznak, amelyek mögött világosan felfejthető a politikai, ideológiai motiváció. Politikai testületté vált számos nemzetközi intézmény, köztük a Nemzetközi Büntetőbíróság is - összegzett a Fidesz vezérszónoka. A DK reméli, hogy a kormánynak nem lesz lehetősége végigvinni az egyéves kilépési folyamatot Gy. Németh Erzsébetnek, a DK vezérszónoka szerint mérhetetlen cinizmus a kormány részéről azzal indokolni a kilépést Nemzetközi Bíróságból, hogy a tekintélyes nemzetközi szervezet politikai eszközként használja saját létét. Az a kormány beszél erről, amely "minden szervet és szervezetet politikai eszközként használ Magyarországon immár 15 éve".

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt A kormány lépései mögött az a megfontolás állhat, hogy Magyarországot ki akarja léptetni a nemzetközi büntetőbíróságból, miután az bíróság elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az elfogatóparancsot azzal indokolták, hogy megalapozott gyanú merült fel Putyin személyes felelősségéről az ukrajnai gyerekek jogellenes elszállítása miatt, akik a megszállt területekről kerültek ki. A Demokratikus Koalíció (DK) képviselői hangsúlyozták, hogy a gyerekek elhurcolása nem csupán politikai kérdés, hanem súlyos háborús bűncselekmény, ami nem maradhat válasz nélkül. Gy. Németh Erzsébet rámutatott, hogy a teljes kilépési folyamat nem azonnali, az Országgyűlés felhatalmazásával még legalább egy évig tagjai maradunk a bíróságnak, és a kilépés nem mentesít minket a kötelezettségeink alól, együtt kell működnünk a bírósággal. Kifejezte reményét, hogy Magyarország nem jut el a teljes kilépésig, és a kormány nem tudja végigvinni ezt a hosszadalmas eljárást. A Mi Hazánk képviseletében Toroczkai László a Fidesz érdekeivel összefüggésbe hozta a kilépést, és kifogásolta, hogy a parlamenti vitában senki nem említette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, akit több tízezer civil és 18 ezer gyermek meggyilkolásával vádolnak. Szerinte az izraeli kormány háborús bűncselekmények sorozatát követi el, és a gázai konfliktus során elszenvedett gyermekáldozatok száma példátlan, összehasonlíthatatlan más háborús eseményekkel, például Ukrajnával vagy a jugoszláviai háborúval. Toroczkai arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány meghívott egy háborús bűnöst, és a Fidesz mellett a balliberális ellenzék sem állt ki ennek elítélése mellett, ami szerinte elfogadhatatlan.

A politikai diskurzusban megjelenő vélemények sokszínűsége újra felszínre került, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság és más nemzetközi szervezetek szerepe kapcsán. Az egyik politikai szereplő kiemelte, hogy a szuverenitás védelme érdekében fontos figyelembe venni az EU és az Európa Tanács tevékenységét, amely szerinte sok esetben felülírja a nemzetállamok törvényeit. Különösen hangsúlyozta, hogy a strassburgi Emberi Jogok Európai Bírósága által hozott döntések, mint például a börtönkörülmények miatt kirótt pénzbírság, a helyi jogalkotást erőteljesen befolyásolják. A politikus véleménye szerint a kormány döntései nem a magyar nép érdekeit szolgálják, hanem inkább politikai szövetségekre építenek, például Orbán Viktor miniszterelnök barátjának, Benjámin Netanjáhunak és a Fidesz testvérpártjának, a Likudnak az érdekeit tartják szem előtt. A Mi Hazánk pártja elmondta, hogy támogatná a kormány intézkedéseit, amennyiben azok a magyar emberek valós érdekeit képviselnék. A Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, Azbej Tristan egyértelműen fogalmazott: szerinte a büntetőbíróság eltávolodott eredeti céljától, és politikai motivációk mentén hozza meg döntéseit. Különösen aggasztónak találta, hogy a Soros György által befolyásolt kormányok, mint a macedón és a lengyel, politikai üldöztetés alá kerültek, és ez a helyzet Magyarországra is kihatással lehet. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány elkötelezett a népirtás és háborús bűncselekmények elleni küzdelemben, de ezt nem a nemzetközi szervezetek által kiadott politikai elfogatóparancsok révén akarják elérni. Sokkal inkább a háborúk mielőbbi befejezése és a biztonságos életkörülmények megteremtése a cél, különösen az izraeli-palesztin térségben. Az események tükrében a politikai diskurzus továbbra is éles vitákat generál, amelyek a nemzetközi jog és a szuverenitás kérdéskörét boncolgatják.