A trappista sajt után a száraztészták is saját, különleges szabályrendszert kapnak, amely segíti a minőség és a hagyományok megőrzését.
Az új normák célja a fogyasztók megtévesztésének elkerülése és az igényes gyártók védelme
Ahogyan korábban említettük, október 2-án életbe lépett egy új rendelet, amelyet az agrárminiszter bocsátott ki. Ez a dokumentum pontosan meghatározza, hogy milyen sajtot lehet trappista néven forgalmazni a magyar boltokban. Ezzel a lépéssel a trappista sajtfajta lett az első, amely külön fejezetet kapott a Magyar Élelmiszerkönyvben. A tejipar szakemberei már hosszú évek óta sürgették ezt a szabályozást, mivel számos olyan termék jelenik meg a polcokon trappista néven, amelyek valójában nem felelnek meg a valódi trappista sajtra vonatkozó előírásoknak. Ez a helyzet nemcsak a termékek hírnevét veszélyezteti, hanem a hazai gyártók üzleti lehetőségeit is hátrányosan befolyásolja.
A trappistákhoz hasonlóan a száraztészták új szabályozása sem egy hirtelen döntés eredményeként jött létre. Gyakran évek telnek el, mire az Élelmiszerkönyv módosításai végleges formát nyernek - emelte ki Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) ügyvezető igazgatója.
A Magyar Élelmiszerkönyv szigorú keretek között határozza meg a piacon megjelenő élelmiszerek minőségi követelményeit és egyéb jellemzőit, amelyeket a minisztérium által felállított szakbizottságok javaslatai alapján alakítanak ki - részletezte a szakértő. Ezek a bizottságok különböző szakterületek szakembereit, gyártókat, egyetemi oktatókat és a Nébih munkatársait vonják össze a termékpályák mentén. A közösen kidolgozott termékleírásokat ezután társadalmi egyeztetésre bocsátja a minisztérium, amit követően egy három hónapos értékelési folyamat veszi kezdetét. Ezen időszak alatt az Európai Unió más tagállamaiban működő gyártók is megismerkedhetnek a szabályozással, és kifejthetik véleményüket. Fontos hangsúlyozni, hogy amit egy tagországban jogszerűen előállítanak, azt szabadon forgalmazhatják más tagországokban is - tette hozzá Vörös Attila.
Az Agrárminisztérium által előterjesztett rendelet indoklása szerint a módosítás fő célja a prémium minőségű száraztészta termékek előállításának, valamint azok megkülönböztetésének elősegítése. Emellett a szabályozás szigorítja az "egyéb száraztészta" kategóriáját, pontosabb kereteket adva neki. A cél az, hogy a magasabb minőségű "friss tojásos" és "friss tojással készült" száraztésztákat egyértelműen el lehessen különíteni. Továbbá, a fogyasztói szokások átalakulásával és az egészséges táplálkozás iránti növekvő igénnyel összhangban az irányelv kiterjed a "teljes kiőrlésű" száraztészták szabályozására is. Újdonságként bevezetik az "ízesített, dúsított és színezett száraztészták" kategóriáját, amely szigorúbb, de pontosabb előírásokat tartalmaz az előző "egyéb száraztészta" csoport helyett.
- Amikor valaki ellátogat a piacra, és a szemébe ötlik egy élénk citromsárga száraztészta, hajlamos lehet arra gondolni, hogy az kiváló minőségű, hiszen valószínűleg sok tojás került bele - osztotta meg gondolatait Szécsi Tamás, a tésztaipar szakértője. Az igazság azonban az, hogy a legtöbb esetben ezek a tészták valójában takarmánylisztből készülnek, amelyhez különféle sárgító anyagokat, például kurkumát adnak. Bár ezek az összetevők nem jelentenek egészségügyi kockázatot, a minőségük sajnos nem éri el a kívánt szintet - tette hozzá a szakember.
Véleménye szerint ráfér a hazai száraztészták piacára a törvényi szigorítás, mert sok a csalás, mivel sok gyártó igyekszik spórolni az alapanyagokon.
- A drágát kihagyják, olcsóbbat kevernek bele. Tipikus példája ennek a legdrágább durumliszt, amit gyakran egészítenek ki olcsóbb fajtával - mondta Szécsi Tamás.
Az egyelőre társadalmi vitára bocsátott rendeletnek valóban része, hogy csak azt a tésztát lehet durumtésztának nevezni, amelyik 100 százalékban ilyen lisztből származik.
Magyarországon több jelentős tésztaüzem működik, amelyek nagy mennyiségben állítanak elő különféle tésztatermékeket. Emellett Szécsi Tamás szerint 80-100 kisüzem is gyártja a termékeket, amelyek más-más vevői igényt elégítenek ki. Akiket az ár nem érdekel, azok világszínvonalú termékeket is találnak az itthoni kínálatban.
A legfőbb eltérés a felhasznált alapanyagok minőségében rejlik, hiszen a liszt ára széles skálán mozoghat, 100 forinttól akár 500 forintig is terjedhet. Sokan elcsábulnak az olasz importtermékek iránt, amelyek között találhatóak nagyon kedvező árú, ámminőségileg megkérdőjelezhető változatok is. Ezek a termékek nem tudják felvenni a versenyt a hazai, prémium kategóriás száraztésztákkal, amelyek valóban a legjobbat nyújtják a vásárlóknak.
A szakértő véleménye szerint van lehetőség a szigorításra, hogy a csalókat kiszűrhessék. Egy laikus nehezen veszi észre a finom árnyalatok közötti eltéréseket, ám azok, akik nagy mennyiségben gyártanak egy terméket, akár milliókat is kereshetnek apró grammnyi különbségekkel.
- Nem mindegy, hogy hány százalék a száraztészta nedvességtartalma. A liszt ugyanis nyilván többe kerül, mint a víz. Nem mindegy, hány dekagrammos tojásból tartalmaz négyet vagy nyolcat, és az sem, hogy ebben mennyi a tűréshatár. Sokan ráállnak a mérésre, de ennél is durvább, amikor ráírják a zacskóra nagy betűkkel, hogy 8, azután közelebbről nézve, az apró betűkből kiderül, hogy a szám nem a felhasznált tojásmennyiséget jelzi, hanem ennyi ideig kell főzni a tésztát. Persze, az igazi csalás ott kezdőfik, amikor ráírják a tésztára, hogy négy tojásos, de csak kettő van benne - tette hozzá Szécsi Tamás.
