Trump a béke híve, míg Brüsszel a konfliktusok irányába lépdel.

Annál, ha valaki saját magától hülye, csak az a nagyobb baj, ha mások hatására az. Brüsszel tanácsadói, a Bruegel gazdaságpolitikai agytröszt és a Kieli Világgazdasági Intézet szerint Európa számára az jelentené a legnagyobb kihívást, ha Ukrajna békét kötne Oroszországgal. Ez megmagyarázza, miért van az, hogy míg Trump a békekötés tető alá hozásán, addig von der Leyenék annak megtorpedózásán ügyködnek.

Bár az Európai Unió csendben elutasította az Ukrajnának szánt 20 milliárd eurós azonnali katonai segélycsomagot, mivel a tagállamok között nem alakult ki egységes álláspont, kétségtelen, hogy a közösség nem fogja feladni Ukrajna védelmének támogatását.

Az azonnali katonai segélycsomag elvetésének hivatalos oka a The European Conservative szerint a magyar és a szlovák vétótól való félelem volt. Egyes tagállamok "bátor" kiállására jellemző, hogy bár jól értesült források szerint közülük többen is ellenzik a legújabb segélyeket, mert úgy tartják, hogy az EU-nak inkább saját védelme megerősítésére kellene összpontosítania, egyszerűbbnek látják, hogy Budapest és Pozsony viselje a felelősséget.

Ursula von der Leyen, az uniós politika emblematikus alakja, nem vonul vissza, hanem határozottan hirdeti a ReArm Europe program céljait, hangsúlyozva, hogy "az újrafegyverkezés kora" köszöntött ránk. E megnyilvánulásokból az a benyomás alakult ki, hogy Európa inkább a konfliktusok elhúzódására összpontosít, semmint a béke megteremtésére. Ezt a nézetet támasztja alá a Bruegel Intézet és a Kieli Világgazdasági Intézet közös tanulmánya is, amelyben az alábbiakat írják:

Európa legfontosabb célja Ukrajna támogatása. Jelenleg Ukrajna jól képzett hadserege a leghatékonyabb védelmi vonalat jelenti az EU-val szembeni orosz agresszió ellen.

Ha Ukrajna úgy dönt, hogy a háború befejezéséről szóló amerikai-orosz megállapodás elfogadhatatlan számára, Európa képes lesz további fegyverekkel ellátni Ukrajnát, hogy harci képességei a jelenlegi szinten maradjanak".

Ez lényegében tényként kezeli, hogy Oroszország a következő években az Európai Unió megtámadására készül, de ami még ennél is meghökkentőbb, hogy kijelentik, Európa számára lényegesen nagyobb kihívást jelentene egy Ukrajna által elfogadott békemegállapodás. Ez utóbbiból ugyanis egyenesen következik, hogy

számukra nem kívánatos a szomszédságunkban dúló háborús konfliktus lezárása, mert az ugyebár kihívást jelent. Ennek alapján pedig teljesen nyilvánvalóvá válik, hogy miért került mindenki össztűz alá, aki a békét szorgalmazta.

A tanulmány alaposan elemzi, hogy Európa számára hány katonai egység fenntartása szükséges folyamatos készültségben, valamint milyen típusú felszereléseket kellene beszereznie, hogy hatékonyan megvédje magát egy esetleges orosz agresszióval szemben.

A szövegben nem találhatóak konkrét nyomok arra vonatkozóan, hogy milyen alapokra helyezik azt a kijelentést, miszerint Oroszország biztosan megtámadja az Európai Uniót. Az elemzés azonban lényegében azt a forgatókönyvet vázolja fel, amelyet Ursula von der Leyen is megerősített: Ukrajna további katonai támogatásának biztosítása a legfontosabb feladat Európa számára. Ehhez pedig, úgy vélem, nem szükséges további magyarázat.