Vadállatok is feltűnhetnek a magyar utakon, és nem csupán véletlen egybeesésről van szó – egy komolyabb jelenség áll a háttérben. Az Agrárszektor szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy a természetes élőhelyek csökkenése és az urbanizáció következménye
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Újra itt az őzek párzási időszaka, és ilyenkor nem ritka, hogy az állatok szokatlan időpontokban, akár nappal is megjelennek az utakon - mondta el Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. A rendőrség figyelmeztetése szerint éppen ezért, a balesetek elkerülése érdekében most a szokásosnál is körültekintőbben kell vezetni - olvasható az Infostart oldalán.
Az őzek párzási időszaka, más néven üzekedés, július második felében veszi kezdetét, és általában augusztus 20-a körül ér véget. Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője kiemelte, hogy ebben az időszakban az őzek szokásosnál jóval nagyobb területeket barangolnak be, ami miatt mozgásuk sokkal intenzívebbé válik, még nappal is. Amikor az őzbakok szenvedélyesen hajtják az őzsutákat, vagy éppen egymással versengenek, könnyen előfordulhat, hogy az úttesten is átkelnek.
Magyarországon évente körülbelül hétezer nagyvadelütésre kerül sor, melynek jelentős része, körülbelül 80%-a, őzeket érint. Ez a jelenség különösen a téli hónapokban, egy szűk időintervallumban figyelhető meg, amikor a legtöbb eset megtörténik.
- mondta el Földvári Attila.
Ez az időszak különösen veszélyes lehet, mivel az őz a legnagyobb egyedszámú nagyvad Magyarországon, amelynek becsült populációja eléri a 370 ezer példányt. A szakértők figyelmeztetnek, hogy ilyenkor az autósoknak érdemes fokozott óvatossággal közlekedniük, mivel bármikor számíthatnak arra, hogy egy őz váratlanul eléjük ugrik, és ez gyakran nem egy, hanem akár több állatra is igaz lehet. Földvári Attila hangsúlyozza, hogy az autósok legjobb módja a vadelütések elkerülésének, ha csökkentik a sebességüket.
A vadelütéses balesetek számos esetben elkerülhetők lennének, ha az autósok a környezeti viszonyoknak megfelelően és a közlekedési szabályok betartásával vezetnének. Sajnos, Magyarország sokak számára a gyorshajtás fellegvára, és ez a mentalitás gyakran veszélyezteti az utakon való biztonságot. Érdekes módon, amikor 90 km/h sebességhatárt látok, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy kötelező ennyivel haladnom; akár 60-70 km/h sebességgel is közlekedhetünk, ami biztonságosabb lehet a körülmények függvényében.
„Kérlek, formáld át a mondandódat úgy, hogy az egyedi és különleges legyen” – javasolta a szóvivő.
Rosszabb látási körülmények között, különösen éjszaka, kiemelten fontos a fokozott óvatosság. A sötétben érdemes figyelni az út menti növényzetre is, mivel ha valami megcsillan, az gyakran egy vad állat szeme lehet. Ilyen esetekben azonnali lassítás javasolt. Emellett figyelembe kell venni, hogy ha egy állat átfut az autó előtt, még nem lehetünk nyugodtak, hiszen valószínű, hogy követni fogja még egy vagy két társ. Ebből adódóan már számos baleset történt, amikor az autós a fék helyett a gázra lépett, így fontos, hogy mindig éber és körültekintő legyünk.
Földvári Attila hangsúlyozta, hogy a vadelütés a közúti balesetek közé sorolható, ezért minden esetben indokolt rendőrt hívni. Ez különösen fontos, mert a későbbi jogérvényesítéshez elengedhetetlen egy hivatalos jegyzőkönyv. Érdemes megjegyezni, hogy még a vadelütésre vonatkozó casco-szerződések is megkövetelik a baleset hivatalos dokumentálását.
Az is nagyon fontos, hogy a vadgazdálkodó szervezet a területen értesüljön arról, hogy történt egy vadelütés, hiszen ha a jószág még él, akkor meg kell váltani a szenvedésétől, ha meg nem él, akkor az elpusztult testet valakinek el kell szállítani - emelte ki a szóvivő. Földvári Attila hozzátette, a területet ilyenkor körbe szokták járni, mert hiába szaladt el az őz, lehet olyan sérülése, hogy nem tudná túlélni az ütközést.
Egyre többször tűnnek fel nem csak őzek, hanem például vaddisznók is a településeken, de Földvári Attila szerint nem biztos, hogy sokkal több ilyen eset van, csak egyre gyakrabban veszik fel telefonnal, és utána ezek bejárják a közösségi médiát, és emiatt torz lehet a kép. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben egy olyan folyamatot lehet tapasztalni, hogy bizonyos fajok, amelyek jól tűrik az ember közelségét és az abból adódó egyébként zavaró ingereket, egyre gyakrabban megjelennek a közvetlen környezetünkben, ilyen a vaddisznó, a róka vagy a dolmányos varjú.
Ha nem szeretnénk, hogy itt legyenek, márpedig nem javasoljuk senkinek, hogy próbálja magához édesgetni ezeket az állatokat, akkor azt a három forrást kell megszüntetni, ami miatt idejönnek: a táplálék, a víz és a búvóhely
- tette hozzá az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa.
