Vámháború: Trump saját főszereplésével indít valóságshow-t A vámháború színtere nem csupán a kereskedelem, hanem most már a televízió képernyője is, ahol Donald Trump saját valóságshow-ját indítja. A politikai játszmák és kereskedelmi viták a szórakoztat

Donald Trump gazdasági intézkedései, a vámok bevezetésének ígérete és annak későbbi felfüggesztése folyamatosan csökkenti a bizalom szintjét. Ez a bizonytalanság kifejezetten kedvezőtlen hatással van a gazdasági folyamatokra. A vállalatok számára nehéz előre jelezni, hogy várhatóak-e vámok vagy sem, ami a beruházási döntéseikben is zavart okoz - mondta Virovácz Péter a Magyar Hangnak. Az ING Bank vezető gazdasági elemzője a vámháború újabb fejleményeit illetően megjegyezte: a jelenlegi helyzetben valószínűnek tűnik, hogy a várható vámokat beépítik az árakba, így Trump kiszámíthatatlan politikájának inflációs hatása lesz. Fontos kiemelni, hogy nem mindegy, hogy tíz vagy ötven százalékos vámról van szó, hiszen a kettő között óriási eltérés van, amelyhez a gyártók politikájának, például az árképzésnek is alkalmazkodnia kell. Az extra magas vámok egyébként könnyen kikerülhetők - ez már a múltban is megfigyelhető volt - például amikor az árut egy olyan országon keresztül importálják az Egyesült Államokba, ahol kedvezőbb vámtételek érvényesek - elemezte a helyzetet Virovácz Péter.

Csütörtökön délután csendesülni látszik az Egyesült Államok és - Kína kivételével - a világ közötti vámháború. Donald Trump eddigi tevékenységét látva azonban nem tudni, meddig lesz igaz ez a mondat, hiszen bármikor eszébe juthat egy újabb, a világgazdaságot megingató, és a gazdasági élet szereplőit az őrületbe kergető ötlet. Ismert ugyanis, hogy az amerikai elnök sűrűn módosítja a különböző országokat érintő vámtételeket, mondván, csökkenteni kell az amerikai kereskedelmi deficitet, vissza kell hozni a gyártást az USA-ba, illetve növelni kell az állam bevételeit.

A legutóbbi események során a világ országainak többsége jelentős vámtételeket vezetett be, amelyek mértéke országonként eltérő. Az Európai Unióból érkező áruk esetében a vámok 20%-ra emelkedtek, míg Kínával szemben ez a szám már 125%-ra rúg. Erre reagálva az Európai Bizottság úgy határozott, hogy viszonossági vámokat vezet be. Ezt követően Donald Trump, a kormányzó, a Kínára vonatkozó vám kivételével, 90 napra felfüggesztette a tervezett vámok bevezetését. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte az amerikai elnök döntését, bízva abban, hogy a felek tárgyalásos úton tudják rendezni a kialakult feszültségeket. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy az EU is felfüggeszti az újonnan bevezetett vámok alkalmazását kölcsönösségi alapon. Az uniós tagállamokban általánosan pozitívan fogadták Trump döntését, ugyanakkor a kereskedelmi feszültségek végleges megoldása még távolinak tűnik.

Ez a bizonytalanság nem véletlen, hiszen Donald Trump januári beiktatása óta a gazdasági helyzet olyan kiszámíthatatlanságot mutat, amelyre rég nem volt példa. A piacok teljesen zavarodottá váltak: a tőzsdeindexek és devizaárfolyamok egyik napról a másikra drámai ingadozásokon mennek keresztül. A forint árfolyama az utóbbi két és fél hétben igazi hullámvasútként viselkedett, hiszen az euró ára 397 és 410 forint között ingadozott. A vámok felfüggesztéséről érkező hírekre csütörtök kora délután úgy tűnt, hogy erősödik a nemzeti valutánk, hiszen az árfolyam a 405-407 forintos sávban mozgott, de ezt követően újra gyengülésnek indult.

Az ING Bank vezető gazdasági elemzője úgy véli, hogy a jelenlegi piaci bizonytalanságok rövid távon nem gyakorolnak lényeges hatást a gyártási folyamatokra. A szakértő hangsúlyozza, hogy nem várhatóak leépítések, és a termelés sem fog jelentős mértékben csökkenni. Például az Audi stratégiát váltott, és az Egyesült Államok helyett raktározásra fókuszál, miközben az amerikai piacon felhalmozott készleteket értékesítik. A gazdasági kilátások valódi romlására akkor lehet számítani, amikor a fogyasztói bizalom csökken, és az emberek vagy nem akarnak, vagy nem tudnak vásárolni. Ekkor a gyártók kénytelenek lesznek csökkenteni a termelést, és a munkaerőcsökkentés is elkerülhetetlenné válik.

Felvetésünkre, hogy felfoghatók-e egyfajta adóemelésként a vámok, Virovácz Péter elmondta, hatásukat tekintve mindenképpen, hiszen a vámtétel beépül a termékek árába. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy valóban sikerül-e elérni a célt, vagyis tervezetten növelni az állami bevételeket. Ha ugyanis mégis leáll például az Amerikába irányuló autóexport, mint például az Audi esetében, akkor nincs plusz bevétel. Ha pedig mégsem lesznek extra magas vámok, hanem marad a tíz százalék, akkor megint csak bizonytalan a tervezett nagyobb bevétel elérése.

- Ebben a bizonytalan és kiszámíthatatlan környezetben nagyon nehéz bármit is mondani a hazai növekedési kilátásokról, ezért én nem nagyon változtatnék korábbi várakozásomon, azaz másfél, két százalékos növekedésre számítok. Persze az is előfordulhat, hogy a nagy beszállító vállalatok - megunva a folyamatos bizonytalanságot - azt mondják, nem szállítanak az Egyesült Államokba. Ebben az esetben a legkülönfélébb ösztönző programokkal Európán belül értékesíthetik az autókat, illetve egyéb termékeket. Így a megnövekedett kínálat lenyomhatja az árakat, lassulhat az infláció, ha támogatást is kapnak ehhez, az még a keresletet is növelheti - tette hozzá az elemző.

Kérdésünkre Virovácz Péter elmondta, elképzelhető a magyar kormány által hangoztatott forgatókönyv is, amennyiben a gyártók úgy döntenek, hogy a vámok ellenére mégis exportálnak Amerikába, de a költségek csökkentése érdekében keletre, esetleg éppen Magyarországra hozzák a termelést. Így akár jól is járhatunk. Ezzel kapcsolatosan két gond van. Egyrészt ebben az esetben még a jelenleginél is jobban erősödne a magyar gazdaság összeszerelő jellege, amitől pedig már inkább szabadulni kellene, nem erősíteni. Ebben az esetben tovább növekszik a már eddig is igen nagy kitettségünk a globális gazdasági ingadozásoknak. Ez egyben azt is jelentené, hogy továbbra sem gyorsul az uniós átlaghoz való felzárkózásunk tempója.

A másik tényező, amit az elemző kiemelt, az a munkaerő hiánya. Jelenleg csupán keletről érkező vendégmunkások lehetnek a megoldás, de ennek a valószínűsége rendkívül alacsony. Aligha képzelhető el, hogy német, osztrák vagy akár francia munkaerő érkezzen hazánkba a gyártás fellendítése érdekében. Valójában a német és osztrák kormányok, sőt a francia vezetés sem maradhat tétlen, miközben a termelés a keleti régiókba költözik. Ez ugyanis komoly munkanélküliséget generálna náluk, ami egyértelműen csökkentené a politikai újraválasztásuk esélyeit.

Virovácz Péter véleménye szerint, noha a republikánus párton belül már kezdik sürgetni a megfontoltabb lépéseket, nem sok remény van arra, hogy a gazdasági folyamatok stabilizálódjanak, amíg Donald Trump marad az amerikai elnöki poszton. Sőt, ha netán egy év múlva a vámokkal kapcsolatos bizonytalanságok csökkennének, Trump valószínűleg újabb feszültségeket generálna, hiszen mindig is vágyott a figyelem középpontjára. Ezt már az első elnöksége alatt is tapasztalhattuk. Ráadásul, fontos megjegyezni, hogy a jövő év őszén félidős választások várnak ránk, amikor újraéled a politikai versengés. Ha a republikánusok győznek, a jelenlegi helyzet valószínűleg megmarad, de ha elveszítik a többségüket, akkor a rendeleti kormányzás jöhet, ami újabb vámokkal kapcsolatos feszültségeket hozhat. Összességében elmondható, hogy a piacok rövid távon nem fognak megszabadulni a változékonyságtól és a hirtelen ingadozásoktól, hiszen Trump olyan gazdaságpolitikai valóságshow-t irányít, amelynek a középpontjában mindig ő áll.