Zsiday Viktor: Alacsonyabb kamatszint vagy a forint stabilitása? A gazdasági döntéshozatalban a kamatszintek és a deviza árfolyama közötti összefüggés kulcsfontosságú. Zsiday Viktor elemzése rávilágít arra, hogy a központi bankok által alkalmazott alacso
A gazdasági csúcsminiszter gyakran hangsúlyozza, hogy Magyarország számára elengedhetetlen az alacsonyabb kamatszint, hiszen ez serkenti a növekedést. Ugyanakkor a kormány tisztviselői is rendszeresen kiemelik a stabil forint fontosságát. A helyzet azonban azt mutatja, hogy e két cél egyidejű megvalósítása meglehetősen nehézkesnek bizonyul.
Alapvetően, ha egy országban nincs nagy egyensúlytalanság (idehaza jelenleg nincs), akkor a jegybank kamatpolitikájával nagyjából oda kormányozza a devizaárfolyamot, ahová akarja. Ahhoz, hogy a devizaárfolyam stabil legyen, a fejlődő országoknak a magországhoz képest jellemzően valamiféle kamatprémiumot kell biztosítani.
Jellemző tendencia, hogy a befektetők az inflációs rátát meghaladó reálhozamra számítanak. A kulcskérdés csupán annyi, hogy pontosan mekkora mértékű ez a hozam.
A válasz pedig az, hogy sajnos ez nem egy állandó, kiszámítható érték, mert a mindenkori befektetői hozzáállástól, hangulattól, percepciótól függ.
Ebből következően a jegybank nem tehet mást: kísérletezik, próbálkozik, megpróbálja felmérni, hogy az adott környezetben mekkora az a kamatszint, amit a befektetők elvárnak. Lehet, hogy ez a múltban X volt, de most 2 X vagy ½ X. Meg lehet próbálni persze ezt modellezni, de itt tényleg a puding próbája az evés: a piaci értékítélet, árfolyamalakulás mutatja meg, hogy mi a megfelelő a befektetőknek.
Az elmúlt év árfolyamváltozásai egyértelműen azt jelzik, hogy Magyarország által kínált kamatszint nem elegendő a piaci elvárások teljesítésére. Már hónapokkal ezelőtt is világos volt ez a helyzet, mégis a magyar jegybank folytatta a kamatok csökkentését. Közben folyamatosan hangsúlyozták a másodkörös inflációval kapcsolatos kockázatokat, és figyelmeztettek arra, hogy nem szabad engedni a forint leértékelődését. Úgy vélem, ez egy súlyos tévedés volt.
Nyilvánvaló, hogy a jegybankok is hibázhatnak, hiszen nem mindig képesek pontosan megjósolni, milyen kamatszintet kellene fenntartaniuk. Ezt jól mutatja, hogy a világ legnagyobb jegybankjainak jövőbeli kamatprognózisai gyakran köszönőviszonyban sincsenek a néhány hónappal később tapasztalt valós kamatszintekkel.
Ez nem baj, ők is csak arra képesek, hogy félig vakon kitapogassák azt a monetáris feltételrendszert, ami a gazdaság számára a legmegfelelőbb. Nem látják előre az eseményeket, de a gazdasági, piaci események fényében képesek reagálni.
A gazdasági miniszternek igaza van: Magyarországon valóban magas a reálkamatszint, és magas az elvárt kamat/hozamprémium. Viszont még ilyen magas szintek mellet is gyengül a forint, ami azt jelenti, hogy a befektetők még ennél is magasabb prémiumot várnak el, különben nem hajlandóak forintot tartani.
Ennek vagy megfelelnek a gazdaságpolitikusok, vagy nem biztosítják ezt, de akkor tovább gyengül a forint.
És persze itt jön elő a milliárd forintos kérdés: miért ilyen magas az elvárt hozam? Ez pedig jelenleg egyértelműen a kormányzat felelőssége. A jegybank nem tud mást tenni, mint a piaci körülményekhez/elvárásokhoz igazodva módosítani tudja a kamatszintet. Az azonban, hogy mekkora ez az elvárt kamat, már az ország, a gazdaságpolitika megítélésétől függ.
Magyarországon a kamatszint emelkedése egyértelműen a befektetők, legyenek azok hazai vagy nemzetközi, által észlelt jelentős kockázatokra vezethető vissza. A gazdaságpolitika önkényessége, a foglyul ejtett állam következtében kialakuló versenyképességi problémák, valamint a szövetségi rendszerrel való szembefordulás mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulnak a magas kamatszinthez. E tényezők együttese alakítja a befektetési környezetet, és válik a pénzügyi döntések kulcsszereplőjévé.
Ezeken a jegybank nem tud változtatni, de ha akarna, tudhatna hozzá igazodni. A kormányzat tudna rajta változtatni, de nem akar.
Mindaddig, amíg ez így marad, addig két lehetőség van: megpróbáljuk leerőltetni a kamatokat, és ezzel beáldozzuk a forintot - ám ez később magas inflációt, és újabb, még komolyabb problémákat okoz (például euroizáció felgyorsulása, tőkemenekítés); vagy hagyjuk, hogy a kamatok a helyükre menjenek (=feljebb), a deviza pedig stabilizálódjon.
A jelenlegi keretrendszerben nem áll rendelkezésre más alternatíva. Egy lehetséges megoldás a kormányzati gazdaságpolitika olyan irányú átalakítása lenne, amely képes csökkenteni az elvárt prémiumot. Ezzel párhuzamosan elérhetővé válna egy stabilabb forint és alacsonyabb kamatok is.
