Egyedülálló régészeti felfedezés: Évezredeken át őrzött titkokra bukkantak Martfű határában – videóval kiegészítve! - Pénzcentrum
Martfű az utóbbi években lenyűgöző gazdasági átalakuláson megy keresztül: az ipari park folyamatosan bővül, és új bekötőút építése kezdődött a Kövér-major környékén. Azonban a beruházás előrehaladása előtt régészeti feltárásra van szükség, ami most izgalmas felfedezéseket hozott a felszínre. A földmunkák során a szakértők neolit kori, ötezer éves gabonatárolóra, valamint két szkíta sírra és számos bronz- és vaskori leletre bukkantak. E felfedezések nemcsak a helyi történelem szempontjából jelentősek, hanem Martfű kultúrájának és örökségének gazdagságát is tükrözik – számolt be a Szoljon.hu.
"Az előzetes talajvizsgálatok már jelezték, hogy a terület régészeti szempontból ígéretes. Most kijelenthetjük: Martfű igazi aranybánya a múlt kutatóinak" - mondta el Szabó Vivien, a Damjanich János Múzeum régésze, aki kollégáival - Kelemen Angélával, Szabó Melindával, Jancsik Balázzsal és Ádám Márkkal - vezeti a feltárást.
A négyhetes ásatás során a csépai munkásbrigád gépekkel, majd kézi eszközökkel bontotta a földet, hogy a szakemberek a legapróbb részleteket is megfigyelhessék. Már a korábbi években is kerültek elő leletek innen - például 16. századi ezüstpénzek és egy bronzkori, úgynevezett zsugorított vázas temetkezés.
A feltárás során a régészek hamvasztásos urnasírokat, gabonatároló hombárt és különféle edényeket is találtak, amelyekbe egykor étel- és italáldozatokat, valamint állatcsontokat helyeztek. Az egyik leglátványosabb lelet egy tetejére fordított hombár, amely egykor gabonatárolásra szolgált.
A felfedezések világosan a Vekerzug-kultúrához kapcsolódnak, amely a vaskor korai időszakára, azaz Kr. e. 7-4. századra tehető - fejtette ki Szabó Vivien. - Érdekes, hogy a terület sokrétegű lelőhelynek számít: a legkorábbi leletek a középső neolitikum végére, körülbelül ötezer évvel ezelőttre datálhatók, amit az alföldi vonaldíszítéses kerámiák is alátámasztanak.
A cikkben említett új felfedezés rávilágít arra, hogy az infrastrukturális fejlesztések – bár a jelen kihívásaira reagálnak – gyakran a múlt titkainak feltárásához is vezetnek. A martfűi ipari park bővítése előtt végzett kötelező régészeti feltárás nem csupán egy adminisztratív lépés volt, hanem igazi időutazásra invitálta a kutatókat. A szakértők szerint a térség már az emberi civilizáció hajnalán is vonzó lakóhely volt, köszönhetően a Tisza közelségének, ami lehetőséget biztosított a közösségek számára a letelepedésre.
A Damjanich János Múzeum szakértői a leletek gondos tisztítása és részletes dokumentálása után laboratóriumi körülmények között folytatják az anyagok vizsgálatát. A legizgalmasabb tárgyakat pedig tervezik, hogy a szolnoki múzeum kiállításán is megismertessék a közönséggel.
